Milyen lett volna eredetileg K.I.T.T. és miért bukott meg majdnem az ötlet az NBC-nél? Ezek csak a bemelegítő kérdések!

A nyolcvanas évek derekán a Magyar Televízióban is mind gyakrabban tűntek fel a kommunista blokkon kívülről érkező sorozatok. Igaz az eredeti bemutatókhoz képest még így is jelentős – általában több éves – késéssel érkeztek meg hazánkba az amerikai és nyugat-európai sorozatok. Nem volt ez másképpen az akkori fiatal fiúk egyik nagy kedvence, a Knight Rider esetében sem. Ez a széria 1982-ben került az NBC csatorna műsorára, míg nálunk csak 1986-ban tűnt fel a beszélő, golyóálló szuperautó. Ebben az időben az amerikai nézők már a felénél jártak a négy évadot és 90 epizódot megélt sorozatnak. Ennek ellenére persze a hisztéria nálunk sem volt sokkal kisebb, mint a tengerentúlon és, ha a kedves olvasó most ezeket a sorokat böngészik, akkor elmondhatjuk, hogy még ma is ugyanúgy érdekli az embereket. Nézzünk hát egy kicsit a Knight Rider kulisszái mögé néhány érdekes, kevésbé ismert tény segítségével...

• A sorozat kiagyalója, Glen A Larson már nem számított kis névnek a 80-as évek sorozatvilágában, hiszen többek között ő vitte képernyőre a Battlestar Galactica és a Magnum szériákat is. Valószínűleg az ő neve is kellett, hogy az ötlet (ami szintén a sajátja volt) ne bukjon el első pillanatban az NBC vezetésénél...
• A csatorna vezetőségének szkeptikussága azonnal érthetővé válik, ha tudjuk, hogy a beszélő autó ötletével ők egyszer már igen csúnyán befürödtek. 1965-ben indították ugyanis útjára a My mother the car (Anyám az autó) című vígjátékszériájukat. A főszereplő elhunyt és beszélő autóként reinkarnálódott édesanyja azonban hidegen hagyta a nézőket, így egyetlen éved után lekerült a képernyőről. Igaz addigra elnyerte minden idők legrosszabb sorozatának képzeletbeli díját.
• Larson egyébként K.I.T.T., az autó figuráját két filmből gyúrta össze. A beszélő, az embereket segítő számítógép eredetije a 2001 Űrodüsszeia HAL 9000-je volt, míg az ikonikus, motorháztetőn pulzáló vörös fényt a Battlestar Galactica, értelmes Cyklon robotjain használta először.
• Nagy szerepe volt K.I.T.T. végső formájában az autó hangját adó William Danielsnek is, aki az eredeti számítógépet túl gépiesnek és szintetikusnak érezte. A sorozat epizódjai folytán a szinkronszínész egyre többet csempészett bele az autóba saját személyiségéből.
• Szintén Danielsszel kapcsolatos két másik tény is. Az egyik, hogy Hasselhoffal sokáig egyátalán nem találkoztak. A szinkronstúdióban egyszerűen felolvasták neki a színész mondatait, melyekre ő K.I.T.T. stílusában válaszolt. A két színész első alkalommal a sikert ünneplő karácsonyi partyn beszélt egymással. A másik érdekesség, hogy Daniels neve nem szerepel a stáblistában, ugyanis a készítők azt szerették volna, ha a nézők valóban elhiszik, hogy K.I.T.T. egy intelligens autó, akinek nem egy színész adja a hangját. A rejtély azonban gyorsan szertefoszlott, amikor Daniels hangját felismerték az utcájában lakó szomszédok.
• Bár a filmben az autó K.I.T.T. (Knight Industries Two Thousand, vagyis Knight Industries 2000) néven szerepel, a kitalált tervezője nyomán, eredetileg T.A.T.T.-nak hívták volna. Ez utóbbi a Trans Am Two Thousand (Trans Am 2000) rövidítése, mely az autó típusára utal. A filmben feltűnő gonosz alteregó K.A.R.R. neve a Knight Automated Roving Robot rövidebb verziója, ami Knight Automatizált Kalandozó Robotot jelent. Ő K.I.T.T. egyik prototípusa, mely nem követte a parancsokat, inkább saját feje után járta a világot.
• Ha már az autó: bár azt gondolnánk, hogy a nyolcvanas években már nem jelenthetett gondot az önvezető autós jelenetek megoldása egy kis távirányítással, a készítők itt nem ezt az utat választották. Az ilyen jelenetekben egy speciális, jobbkormányosra alakított modell szerepelt, melyben a kaszkadőr egy mélyre épített ülésben ült. Úgy helyezték el, hogy a kamera nem lássa őt, azonban ő valamennyire rálásson az útra. Ahol már ezt a megoldást sem lehetett használni, ott egy másik autó vontatta a Trans Am-et, mely nem mutatott a kamera.
• A sorozat ikonikus főcímzenéje valójában egy plagizálás eredménye, ugyanis hangról-hangra megegyezik Léo Delibes, 1800-as években írt, Sylvia című balettjének „Cortège de Bacchus” dalával a harmadik felvonásból. 
  Ennek ellenére a főcím olyan sikeres lett, hogy 2005-ben elnyerte a BMI előadójogi szervezettől a leggyakrabban letöltött csengőhang címet, megosztva a Mission Impossible témájával.
• De nem csak a dal nyert díjat! A főszereplő, David Hasselhof a sorozat (és a szintén akkor futó Baywatch széria) jóvoltából bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe. Addig ugyanis még egyetlen TV sztárt sem néztek annyian, mint őt!