Tó-retró

Mégsem túlterhelés okozta a Fradi pálya katasztrófáját?

2021. június 29. - drkardos

 A legnagyobb stadionkatasztrófát a tribün túlterhelésére fogták. A helyszínen lévő építész azonban egész másra jutott!

fradi_palya1.jpg

Az FTC pálya és a "B" tribün 1935-ben

Fotó: Fortepan/ Lőrincze Judit

 

Az új Puskás Aréna kiválóan szerepelt a Euro 2020 (2021) mérkőzésein, valóban lenyűgöző épület, és okot ad a büszkeségre. Ne felejtsük el azonban, hogy ősének az első nemzeti stadionnak létrejöttéhez az ország legnagyobb stadionkatasztrófájára volt szükség. A sokkoló baleset nyomán a hazai döntéshozók belátták, hogy az akkor már 50 éve húzódó tervezgetést némileg fel kell gyorsítani. Pár éven belül meg is született a Népstadion, de menjünk csak szépen sorban...

            A magyar-osztrák összecsapásoknak akkoriban még volt egy igen pikáns felhangja, a monarchia emléke miatt, így nem csoda, hogy az Üllői úti pályán hatalmas tömeg gyűlt össze  1947. május 4-én, a 27-ik egymás elleni csatára. Ráadásul ezen a napon ünnepelte a magyar futball az első hivatalos mérkőzés 50-ik évfordulóját is. A válogatott összecsapás kezdőrúgását Hajós Alfréd végezte el, aki az első osztrák-magyar és egyben az első válogatott meccs balösszekötője végezte el. Az úszó, futballista, építész fenomén piros-fehér BTC mezt viselt, megemlékezve róla, hogy ez a csapat játszotta (ketté osztva) azt a nevezetes első, hivatalos mérkőzést 50 évvel korábban.

            A meccs kezdete után nem sokkal a magyarok egyértelművé tették elképzeléseiket a végkimenetel kapcsán, hiszen a 13-ik percben már a második gól született (Puskás fejes gólja után Egresi növelte az előnyt), nem csoda, hogy majd’ felrobbant a stadion. Sajnos ezesetben szó szerint, hiszen ekkor dőltek először a fenti lelátóról a szurkolók az alattuk lévő szektorban ülőkre, a Springer szobor közelében. Bár egy lábtörés már ekkor is bekövetkezett, a rendezők tovább engedték a mérkőzést. A nézők pedig elhűlve láthatták, hogy Ausztria az első félidő végére kiegyenlített.

            Nem nehéz elképzelni, hogy mit érezhettek a szurkolók, amikor a második játékrész hatodik percében újra hozzánk került az előny, és az eredményjelzőre 3-2-őt akasztottak fel a kezelők. Leírhatatlan lehetett az öröm, ám hamarosan a döbbenet és a rémület is az lett. Ekkor az emeletnyi magas észak-nyugati lelátó dőlt össze 8 méter hosszan. Mivel itt – az ülőhelyekhez viszonyítva – jóval többen voltak, a látvány leírhatatlan lehetett. Az emberek egyik pillanatról a másikra zuhantak a mélybe, majd vérző, jajveszékelő sérültek hevertek mindenütt. A tribünön 400-an voltak a balesetkor, és közülük 278-at kellett Budapest 6 kórházába szállítani. Bár a Budapesti Rádió az esemény után azt jelentette, hogy két ember meghalt, ez nem bizonyult igaznak, ugyanis a vakszerencse folytán mindenki életben maradt (igaz 71 ember kritikus állapotban került az orvosokhoz). Meglepő módon a játék néhány perces szünet után folytatódott, és végül 5-2-es magyar siker született...

            Természetesen a rendőrség már másnap, hétfőn lefolytatta a vizsgálatát (egyetlen nap alatt!) és arra a következtetésre jutottak, hogy a lelátó állapota és túlterheltség okozta a katasztrófát. Ennek megfelelően még aznap(!) előállítottak 17 jegyüzért, akik hamis jegyeket árultak az összecsapásra, így (a biztonságiak figyelmetlensége miatt) jóval többen voltak a stadionban, mint az engedélyezett nézőszám. Tiszta, gyors munka volt a rendőrségtől, csakhogy...

            Már korábban említettük, hogy a kezdőrúgás okán a stadionban tartózkodott az ország egyik elismert építésze, Hajós Alfréd, aki azonnal vizsgálódni is kezdett, és igencsak más eredményre jutott, mint a bősz cerberusok.

fradi_palya2.jpg

Hajós Alfréd

 

Ő azonnal megállapította, hogy a deszkapadlózatot tartó betonoszlop mozdult el 2 centiméterre kifelé a függőlegestől. A földre zuhant faanyag pedig a korhadásnak legkisebb jelét sem mutatta, az kiváló állapotban volt. de akkor mi történhetett valójában?

            Hajós bevonta a vizsgálódásba a korábbi kerületi mérnököt (ő felelt korábban a középületek állapotáért) és immáron ketten próbáltak rájönni a katasztrófa okára. Elsőként azt állapították meg, hogy a kibillent oszlop eltávolodása miatt akadhattak ki a padlódeszkák, így azok törés nélkül zuhantak a mélybe. Azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a túlterhelés és a szurkolók ugrálása okozta dinamikus terhelés így nem mozdíthatta el a betonoszlopot. Ha ez lett volna az ok, akkor a pillér nem kifelé, hanem befelé dőlt volna meg. A további vizsgálódás megállapította, hogy az oszlop alatti talaj erősen el volt vizesedve, ami instabillá tette a pillér alátámasztását és ez a dőléshez vezetett. Mivel a katasztrófa egy igen aszályos időszak közepén történt, így arra jutottak, hogy az eső nem játszhatott szerepet. Végül sikerült megállapítani, hogy az oszlop mellett lévő teniszpálya öntözőberendezése ontotta a vizet a pillér környéki földre is, így annak használata idézte elő magát a katasztrófát is!

            Vajon miért tudjuk ennek ellenére a mai napig úgy, hogy a stadion állapota és a túlterheltség okozta a balesetet? A választ ma már nehéz lenne megtalálni. Az azonban beszédes, hogy a következő választásokon (pár héttel később) hatalomra került Dinnyés Lajos a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagjaként azonnal a hazai stadionok katasztrofális állapotáról kezdett beszélni, és „Nemzeti stadion” (Népstadion) 50 évvel a az első tervek után, a következő évben valóban épülni kezdett...

További érdekességekért, nettó-retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr7016607796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása