A Hullám és Balaton szállókat pusztította tűzvész és csőd, szolgáltak kerítőhelyként és kínzókamraként, de a helyiek mindig megmentették a közel 130 éves épületeket.
A Hullám és Balaton szállók - Forrás: Fortepan/Gyöngyi
A keszthelyi Hullám és Balaton szállókat az elmúlt évszázadban többször a helyiek ragaszkodása mentette meg a lebontástól, mert nehezen váltak volna meg a város arculatához szervesen hozzátartozó épületektől. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy az eredetileg vendéglőként üzemelő Hullámot és a később hozzá épített Balaton szállót is a keszthelyieknek, illetve a városi tanácsnak köszönthetjük. Az 1890-es évek elején ezen az értékes parti részen nem volt egyéb, mint egy rozoga kocsma, a régi szigetfürdő épület a Csónakázó egyesület deszkabódéjával megfejelve. Ebben az időben még a teljes Balatonpart a Festeticsek birtokában volt, de a város vezetősége már ekkor szemet vetett az értékes területre, hogy azt felfejlesztve új stranddal és szállodákkal egyengessék a város turisztikai felemelkedését. Így hamarosan megvásárolták a térséget, majd első lépésben feltöltötték a jórészt nádas, mocsaras földterületet. Először a Hullám vendéglő épült fel Schadl János tervei alapján alig egy év alatt, hiszen az alapkőletételre 1893 májusában került sor, viszont az új vendéglőt bérbe vevő Strausz Miksa vállalkozó már következő évben, május 6-án a létesítmény ünnepélyes megnyitójára invitálta a város lakóit.
A kezdetekhez hozzátartozik, hogy a vendéglő nem csak az építéséhez szükséges pénzt, de még a nevét is a keszthelyiektől kapta. 1893 októberében ugyanis a Keszthelyi Hírlap névpályázatot hirdetett, amelyre számtalan vicces javaslat érkezett: például Kényszer kocsma, Tukmált hajlék, Vendégijesztő, Sülyedő domb, Üres csárda, Utolsó fillér, Tökalsó, Makkhetes, Napfogó, Csupa hitel, Szunyogvár, Pletykafészek, Leányvásár, Sárkányfészek stb. Bár a Gólya vendéglő elnevezés sokáig tartotta magát az épület tetejére tervezett, csecsemőt tartó gólya szobor ötlete nyomán, végül egy hosszabb vita után Papp Sándor indítványára HULLÁM-nak keresztelték el az új balatoni vendéglőt. Ezután már nem volt más hátra, mint hogy Strausz Miksa megnyissa és üzemeltesse a vendéglőt. Ez az üzlet pedig igen sikeresnek bizonyult, a vendéglő pár bérelhető szobájával és konyhájával zsúfolásig megtelt már az első szezonban. Sőt egy év múlva már a ma mellette álló Balaton szállót is fel kellett építeni, hogy kielégítsék a Keszthelyre özönlő turisták igényeit, ekkor kerültek a Hullám tetejére az ikonikus tornyok is.
Így nézett ki a Hullám vendéglő és a Balaton szálló a XX. század elején - forrás: Eötvös Károly Megyei Könyvtár/ képeslap gyűjtemény
Strausz Miksa nem csak kedvesen bánt a vendégekkel, és kiváló zenei programokkal várta a Keszthelyre érkezőket, de állítólag ő üzemeltette a kor legnagyobb „kerítő, házasságközvetítő rendszerét is”. Minden évben felutazott ugyanis Budapestre az egyetemre, hogy jogászdiákokat toborozzon a vendéglőbe felszolgálónak, akiknek nem mellesleg nem kellett sokat fizetni. A keszthelyi lányos mamák pedig alig várták a tekintélyes családokból származó, új pincéreket, akik között a lányok bőven válogathattak. Egy-egy szezon alatt nem volt ritka, hogy 15-20 jegygyűrű is gazdára talált.
A csodás fejlődésnek és a keszthelyi leányok kiházasításának végül egy tűzvész vetett véget 1912 nyarán, amikor a Hullám szálló leégett. Az I. Világháborút követően, a tanácsköztársaság idején a Hullám pincéit pár hétig kínzókamrának használták a vörösök, de ez nem akadályozta meg a helyi városvezetést abban, hogy a helyzet nyugodtabbá válásával ismét felújítsák a két épületet. 1921-ben már itt rendezték meg az nagyszabású Helikon ünnepség díszebédjét Horthy Miklós kormányzó részvételével. A két háború között egyébként sokan megfordultak a két épületben, a nagyteremben tartottak több balatoni írótalálkozót, ifjúsági találkozókat, nemzetiségi fesztiválokat és egyetemi gólyabálokat.
HA SZERETNE TOVÁBBI ÉRDEKES SZTORIKAT OLVASNI A BALATONRÓL, AKKOR NE HAGYJA KI A TÓ-RETRÓ KÖNYVTÁR ELSŐ KÖTETÉT! OLVASSON BELE A KÖNYVBE!
A SZOT-üdülők időszakában szintén népszerű rendezvényhelyszínnek és üdülőhelynek számított a Keszthelyi ikerpár, de az állagmegóvás elmaradása és a szükséges felújítások tologatása oda vezetett, hogy a városi tanács 1982-ben a Hullám lebontását rendelte el. A tervek szerint egy 300 szobás, modern(?) üdülő épült volna a Hullám helyén, de a keszthelyi lakosok több indítvánnyal és szavazással megakadályozták az épület lerombolását. Végül a tulajdonjogokat birtokló Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat a Hullám felújítását és üzemeltetési jogait térítésmentesen átadta a Kőbányai Sörgyárnak, amely meg is kezdte a munkálatokat, hogy vállalati üdülővé alakítsa a Hullámot. Bár a tervek szerint a munkák csak 1 évig tartottak volna, a nyitásra egészen 1988-ig várni kellett. A rendszerváltás után Balaton szálló a Zalai Általános Építési Vállalkozó Részvénytársaság (ZÁÉV RT.) birtokába került, míg a Hullámot önálló cég vette birtokba és üzemeltette, a kilencvenes évek közepén egy kis állami konszolidációval kisegítve. Napjainkban az ismét új tulajdonosokhoz került Hullámban és Balatonban átalakítások zajlanak, így a Keszthelyre érkezőknek még várni kell arra, hogy beléphessenek a város két ikonikus épületébe.
Cikkünket most is az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készítettük.
