Fürdőruha-szabásminta, bikinikölcsönző, import különlegességek – mindez a XX. század második feléből. Lássuk csak, mit hordtak anyáink és nagyanyáink a Balatonon egykoron!
Fürdőruha-szabásminta, bikinikölcsönző, import különlegességek – mindez a XX. század második feléből. Lássuk csak, mit hordtak anyáink és nagyanyáink a Balatonon egykoron!
Éjszakai ingyen kocsmázás, majd hajnali kiflilopás. Ha a kedves olvasó a fiatalkori önmagára ismer, az nem a véletlen műve...
Így nyaralt a kádári elit Aligán, saját szigettel, fegyveres őrökkel és egy településnyi ember kiköltöztetésével.
Közel ötszáz tonna elpusztult hal volt szükséges ahhoz, hogy a pénzéhséget felváltsa a józan ész és véget érjen a balatoni angolnatelepítés.
Nyaralás az olcsó SZOT üdülők, a csíkos campingszékek és drága borjúcsülkök időszakában, utasellátóval és MK-27 magnóval.
Rózsaszínű álmok napi 300 méter autópályaépítésről és a vasvillák kemény valósága kísérte az első magyar sztráda születését.
Ikonikus diszkóhajók a partra vetettől a szocreál csodákig, némi pofoncsattogással fűszerezve.
Járt-e Brüsszelben, ki tervezte és mikor került Balatonboglárra a Balaton legérdekesebb épülete? Régi újságcikkekben nyomoztunk az igazság után.
Deit, Traubiszóda, Olympos – hogy csak párat említsünk a 70-es évek kedvenc üdítőiből. Valójában szinte mind a hanyatló nyugat ópiumai voltak.
A hatvanas években, Magyarországon az üdítőital kiválasztása egy büfében nem állította bonyolult feladat elé a gyermekeket. Az itallapon a Bambi és az Utasüdítő mellett a – talán még katasztrófálisabb – Almuska szerepelt, és persze a helyi keverésű szörpök. Ilyen kínálat mellett nem csoda, hogy 1967-ben az egy főre jutó üdítőitalfogyasztás alig 4 literre rúgott évente. Mivel azonban az alkoholizmus reneszánszát élte az országban, így jónak tűnt az elképzelés, hogy az alkoholmentes italok repertoárjának szélesítésével szó szerint alternatívát adjanak a melegben tikkadozó emberek kezébe.
A siófoki szállodasor története üvegen keresztül sétáló sahhal, betyártemetéssel és magyar tenger helyett dollártengerrel.
A Kádár korszak kezdeti éveiben hamar döntés született arról, hogy a Balaton lesz a külföldi- és a belföldi SZOT üdültetés központja, és az elképzeléseket csakhamar tettek követték. Csakhogy 1962-re már jól látszott, hogy a tó körüli infrastruktúra és elsősorban a vendéglátó helyek – szállodák, éttermek – mennyisége nem képes ilyen mértékű forgalom kiszolgálására.