Tó-retró

Tényleg az Orion űrhajó ihlette a széplaki Intepress bárt?

2021. október 15. - drkardos

Sokan hiszik, hogy a 60-as évekbeli sci-fi sorozat űrhajója adta a mintát az újságíró üdülő bárjához. Utána jártunk!  

orion1.jpg

Tovább

9 kevésbé ismert tény a Szputnyik 1 műholdról

Egy új korszakot indított el 1957. október 4-én a szovjet Szputnyik 1 műhold. Összegyűjtöttünk róla néhány meglepő tényt.

szputnyik1.jpg

1957 október 4-én a szovjetek komoly mélyütést vittek be hidegháborús ellenfelüknek, az Egyesült Államoknak. Ekkor bocsátották fel a Szputnyik 1 műholdat, mellyel egyszerre indították el az űrkorszakot és az űrversenyt a két szuperhatalom között. A legendássá vált űreszközre emlékezzünk néhány kevésbé ismert, szórakoztató ténnyel.

  • A Szputnyik 1 valójában nem az első eszköz lett volna az űrben, hiszen a szovjetek (szokásos nagyravágyásukkal) egy nagyságrendekkel nagyobb szondát akartak először fellőni. Az elsőnek szánt 1400 kg-os eszköz később Szputnyik 3 néven indult el az űrbe. Persze az 1 felbocsátása így is hatalmas fegyvertény volt lévén az amerikaiak az első, 1,6 kg-os műholdjukat is elveszítették, miközben a 83(!) kg-os Szputnyikra próbáltak választ adni, 1957 decemberében. A felsorolásból kimaradt a Szputnyik 2, ami az első élőlényt, Lajka kutyát emelte az űrbe 1957. november 3-án.

6f67990582e7852b6f4400918bb52705.jpg

A szovjet űrkutatás legjei: A Szputnyik, Lajka kutya és Jurij Gagarin

 

  • A Szputnyik 1 méretre egy strandlabdára emlékeztetett, 58 centiméteres átmérőjével. A gömb alakú testből azonban kiállt négy antenna is, melyek közel 2 méter hosszúak voltak. Ezek adták meg a műhold jellegzetes körvonalát.
  • Bár a programot tudományos célokra szánták (az említett 3-as tele volt műszerekkel), a Szputnyik 1 semmilyen tudományos eszközt sem vitt magával, hogy aránylag könnyen fellőhető legyen. A műhold egyetlen képessége egy folyamatosan csipogó rádiójel kibocsátása volt. Igaz ennek torzulásaiból mégis nyertek néhány információt a föld légköréről.
  • Az űrversenyt elindító műhold kilövéskor majdnem megsemmisült, ugyanis a hordozórakétájának egyik fokozata meghibásodott. Az eszköz teljesítménye nem érte el a maximumot, ami a Szputnyik pályájának torzulásához (és valószínűleg megsemmisüléséhez vezetett volna). A fokozat rakétája végül a vészleállítást megelőző másodpercekben talált magára, így pályára állhatott a világűr első mesterséges objektuma.
  • A műhold 96 percenként kerülte meg a földet, ami egyben azt is jelentette, hogy napjában többször elrepült az Egyesült Államok felett. Nem nehéz elképzelni, hogy ez a tudat milyen pánikot válthatott ki a állami szervekből és az ország lakosságából a hidegháború idején.
  • A műholdat működtető ezüst – cink akkumulátor élettartamát eredetileg 2 hétre tervezték, ám azok összesen 22 napig tartottak ki.

110824_3453.jpg

"Hirdetés" Támogatónk, a mesesajandekok.hu árulja ezeket a kis csodákat, retrómániásoknak. Ha érdekel, akkor katt ide

 

 

  • A telepek lemerülése után ugyan a rádiójel megszűnt, ám a Szputnyik még több, mint 2 hónapig keringett csendben az űrben. Ezek után az előre beállított pályának megfelelően 1958. január 4-én belépett a föld légkörébe és elégett.
  • Bár a szovjetek hivatalosan csak az első három űreszközüket nevezték Szputnyiknak, a nemzetközi nyelvben ma is ez minden szovjet műhold neve (ide értve például az első Vénusz szondát, melyet az oroszok Venyera 1-nek neveztek)
  • A Szputnyik repülésének horderejét az amerikai lapok Pearl Harbourhoz hasonló csapásként emlegették. Válaszlépésként 1958. július 29-én megalakult a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (National Aeronautics and Space Administration, NASA). A sors fura fintora, hogy a rekétaprogram vezetője az a Vernher Von Braun lett, aki a II. világháborúban még a nácik V2 rakétáját tervezte...

Szerintetek is félelmetes egy 80 kilós fém strandlabda, ami annyit tud mondani, hogy: Beep-beep-beep? Írjátok meg kommentben a véleményeteket!

süti beállítások módosítása