Sem a Dallas, sem a Szomszédok, sem pedig a Barátok közt nem érdekelt annyi embert Magyarországon, mint a szocialista rádiós szappanopera, a Szabó Család. Volt idő, amikor 8 millió ember hallgatta rendszeresen, hogy éppen mi történik a Lapály utcában.
Fotó: Fortepan/ Szalay Zoltán
Gyermekkoromban mindig haragudtam a Szabó családra, ugyanis, ha a Balatonon nyaraltunk, akkor keddenként, délután mindig haza kellett menni a strandról, hogy a nagyi és a szüleim nyugodtan meghallgathassák az aktuális új részt. Később aztán a 80-as és 90-es években én is hallgattam pár részt, de nagyon zavart, hogy nem tudtam felvenni a történet fonalát, nem tudtam követni, hogy ki kicsoda. Ez nem is meglepő, hiszen az angyalföldi család sztorija 1959. június 30-án indult és 30-40 év alatt rengeteget változott.
Eredetileg Szabó bácsi – akit először Szabó Ernő, majd a színészlegenda halála után Rajz János alakított – egy tipikus rendszerhű kisembert formált meg, akivel különböző kalandok történtek Angyalföldön és a fővárosban. A sok bonyodalom forrása többnyire a felesége, Szabó néni volt – akit a csodálatos Gobbi Hilda formált meg 31 éven keresztül - őt a korabeli sajtóban, és a sorozatban is egyszerűen zughívőnek aposztrofáltak. Szabó néni ugyanis nem átallotta templomba vinni unokáit, és ráadásul rengeteg humorral és érzelemmel simította el a családban kitört viszályokat. Ebből pedig volt bőven, hiszen az idősödő házaspárnak 3 felnőtt gyermeke volt már a sorozat elején: Bandit Benkő Gyula, majd halála után Bánffy György formálta meg, Icut, a sikertelen értelmiségit Vörösmarty Lili, majd halála után Mednyánszky Ági szólaltatta meg, Lacit pedig Garics János, később pedig Csurka László játszotta. Hozzájuk csatlakozott számos epizódszereplő gyerekek, férj és feleség, távoli rokonok, barátok. Így a nagyközönség hallhatta Bács Ferenc, Csákányi László, Hámori Ildikó, Gózon Gyula, Zenthe Ferenc, Kállai Ferenc, Őze Lajos, Körmendi János, Szabó Gyula, Szirtes Ádám, Várkonyi Zoltán, Kis Manyi, Moór Marianna hangját is a szocialista szappanoperában. Hihetetlen hosszan 48 évig tartott a sorozat, 2500 folytatást készítettek hozzá.
Ezzel a számmal akár rekordernek is tekinthető a Szabó család, amely már a 60-as években, az első adások után hihetetlen népszerűségre tett szert. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy ekkor még a legtöbb magyarnak nem igen volt televíziója, viszont a rádiót már minden családnál ott találtuk. Másrészt a sorozat a hétköznapokból vette az ötleteket, megfűszerezve egy kis pártpropagandával. Ezt a jó szokását a rádiósregény nem is hagyta el egészen a 2000-es évekig: míg 1959-ben az ellenforradalmárok ellen agitált, addig a 2000-es évek elején az Európai Unió melletti szavazásra buzdított. Eleinte a lakosság több, mint 80%-a hallgatta a Szabó család történetét, és még az 1980-as években is minden negyedik ember rajongott a sorozatért. A szakértők szerint a Szabó család sikerét Gobbi Hilda halála után már nem lehetett fenntartani, ráadásul a 1990-es években a televízióban is megjelentek a különböző hazai és külföldi szappanoperák.
Fotó: wikipedia
Major Anna, a rádiósorozat dramaturgja több helyen is azt nyilatkozta, hogy a szocialista éra alatt a legnagyobb szakértelemmel próbálták elkészíteni a műsorokat. A forgatókönyv írója, Liska Dénes – aki évtizedekig írta a család történetét – mellett számos szakértőt bevontak különböző szempontok szerint. A rádió elnöke minden felvétel előtt elolvasta a szöveget, de volt, amikor Szepesi György szakértett, ha éppen a sport volt a fókuszban, illetve előfordult, hogy a zenei szerkesztő vagy éppen a mezőgazdasági hírszerkesztőség vezetője javította az anyagot. Mint minden újszerű, egyéni műfajt teremtő produkció esetében, a hallgatók eleinte valóságos személyeknek tartották a családtagokat, már csak azért is, mert a szereplők nevét csak a 100. adás után ismertette a rádió!
A Szabó család ikonikus szereplői Szabó néni, Wágner Zsiga, Kárpáthy Zoltán vagy Icu beköltöztek a magyarok otthonába és rajtuk keresztül az egész ország megismerhette az őket játszó színészeket is. A korabeli lapok gyakran foglalkoztak a Szabó család ügyes-bajos dolgaival, az aktuális történésekkel, a korabeli bulvárcikkek szívesen idéztek a műsorból és foglalkoztak a szereplőgárda dolgaival. 1997-ben még egy gálaműsort is szerveztek a Fővárosi Operettszínházban a Szabó család 2000. adása alkalmából. A színpadon felléptek a Szabó család akkori tagjai és természetesen megemlékeztek azokról, akik már elmentek közülük.
Ízelítőnek egy videó a 60-as évekből, amelyen a teljes eredeti Szabó család szerepel.
