Ha nem szöknek külföldre a kommunista országok zenészei, akkor ma szegényebbek lennénk a Flashdance-szel, az Enigma együttessel vagy éppen a Gipsy Boobie albummal.

Az Enigma

Fotó: metrolyrics.com

Bár a magyar zenekarok is értek el sikereket külföldön (elég csak a Neoton vagy az Omega fellépéseire gondolni), az igazán nagy áttörés csak azok számára lett elérhető, akik maguk mögött hagyták a keleti blokkot, és így vagy úgy (többnyire illegálisan) átköltöztek a vasfüggöny túloldalára. Mostani cikkünkben ilyen énekeseket és zeneszerzőket gyűjtöttünk egy csokorba, a teljesség igénye nélkül.

            Talán nem csak a punk stílus rajongóinak mond valamit Nina Hagen neve. Az egyedi stílusú énekesnő Catharina Hagen néven, Kelet-Berlinben látta meg a napvilágot 1955-ben. Szülei két éves korában elváltak, és anyja Wolf Biermannhoz ment hozzá, amikor Nina 11 éves volt. Mostohaapja politikai nézetei nagy hatást gyakoroltak a lány gondolkodására, így zenéje gyakran lázadt a kommunista kormány ellen, sőt még nyilvános tüntetésen is részt vett. Valószínűleg ez lehetett az oka annak, hogy 1976-ban emigrálnia kellett, így Hamburgba, majd Londonba költözött.

Nina Hagen

Fotó: wikipedia

Egy évvel később visszaköltözött Berlinbe, de természetesen annak nyugati oldalára, és új zenekart alapított (emigrálása előtt az Automobil énekesnőjeként indult pályája). 1982-ben szerződést ajánlott neki a CBS Records és még abban az évben rögzítették első szóló albumát és ez, a NunSexMonkRock hozta meg neki a világhírt, hiszen felkerült többek között az amerikai slágerlistákra is. De nem csak az NDK, hanem mi is adtunk sztárt a világnak.

            Manapság mind gyakrabban tűnik fel újra a magyar képernyőkön Leslie Mandoki, vagyis Mándoki László. Az első sikereit a Dschingis Kahnnal elérő dobos a hetvenes évek elején végezte el a budapesti Konzervatóriumot. Már ebben az időben is gyakran lépett fel Jam nevű együttesével, és ez 1975-ig így is maradt.

Fotó: wikipedia

Mivel mindig nyugatra vágyott, így folyamatosan útlevelet akart magának szerezni, majd a sikertelen kísérletek után 1975-ben az illegális távozás mellett döntött. Csupó Gáborral és Szűcs Lászlóval (Laszlo Bencker) Jugoszláviába ment, majd onnan Ausztriába szökött egy vasúti alagúton át. Miután Németországba érkezett, Münchenben bárokban zenélt, majd később stúdió-zenészi szerződést kapott. 1979-ben már a tagja volt az Eurovízión negyedik helyezést elért Dschingis Kahnnak, ám ezt mindig is ugródeszkának tekintette a saját zenéi megvalósításához. Még az együttes tagjaként alapította meg saját stúdióját közösen Laszlo Benckerrel és itt rögzítette saját lemezeit is.

            Bár az akkor Jugoszláviához tartozó Szabadkán születtek, mégis magyar anyanyelvűek voltak a Lévay testvérek, bár a világhírt nekik is a külföld hozta meg. Lévay Szilveszter (Sylvester Levay) neve ma is igen ismert a zenei körökben. Ő 1972-ben érkezett Münchenbe, majd 1980-tól Hollywoodban dolgozott. Nevéhez szinte megszámlálhatatlan filmzene kötődik, mint például a Flashdance, a Sebhelyesarcú vagy éppen 2000-ben a Medicopter 117 sorozat. De a termékeny zeneszerző emellett több musicalt is írt, elég csak az Elizabethet vagy a Mozartot megemlíteni. A könnyű zenében talán legnagyobb sikere a Grammy díj, melyet 1975-ben a Silver Convention számára írt Fly, Robin, Fly című slágerért kapott. Bár öccse nem ért el ilyen sikereket, az Italo disco szerelmeseinek ismerősen csenghet Tibor Levay neve is.

Fotó: discogs.com

Ő 18 éves kora környékén Magyarországon is zenélt, és itt alapítótagja volt a Piramis együttesnek. Bár tőlük meglehetősen rossz szájízzel vált el, és hazatért Szabadkára, a zenéléssel nem hagyott fel. 1982-ben készítette el Gipsy Boobie című lemezét, melyet az akkor tomboló Italo disco mánia a slágerlisták élére repített.

            Talán kevesen tudják, de Románia is adott egy sztárt a világnak a kommunizmus éveiben (persze azóta szinte megszámlálhatatlant). Mihai Cretu Bukarestben tanult komolyzenét, mielőtt 1975-ben Párizsba emigrált. 1979-ben angolosította, így 1988-ban már Michael Cretu néven vette feleségül az énekesnő Sandrát (többek között a Maria Magdalena című sláger előadója). Ők ketten alapították meg az Enigma nevű formációt és első nagylemezük, az MCMXC a. D. (1990) azonnal hatalmas sikert aratott. Az albumból 20 milliót adtak el világszerte, és az amerikai Billboard slágerlistáján 282 hétig(!) maradt fent. Bár a zeneszerzéssel máig nem hagyott fel, Cretu legnagyobb időszaka a 2000-es évek elejéig tartott, hiszen 2001-ig összesen 100 millió eladott lemezzel büszkélkedhetett. Persze egy ilyen felsorolás nem végződhet a keleti-blokk igazi nagyágyúja nélkül, így tekintsük át néhány mondatban Csehország Csalogányának pályafutását is.

            Annak ellenére, hogy külföldön érte el legnagyobb sikereit, Karel Gott hivatalosan soha nem emigrált Csehszlovákiából és az ország, majd később Csehország mindig nemzeti hősként imádta.

Bár Pilsenben született, hat éves korában Prágába költözött, és amatőrként az ottani kávéházakban lépett fel az eredetileg villanyszerelő végzettségű énekes. 1968-ban, 29 évesen lépett fel Ausztria színeiben az Eurovíziós dalfesztiválon (Csehszlovákia nem indult a versenyen) és noha csak 13. lett, a Lady Carneval című dal meghozta neki az ismertséget. Ekkor már a zsebében volt egy las vegasi lemezszerződés, mely fél évre szólt. Hosszú pályafutása során szinte minden műfajban kipróbálta magát a népdaltól a sanzonig, és 1650 rögzített dala mellet több filmszerepet is kapott. Érdekesség, hogy dalai nyugati forgalmazására életre szóló szerződést kötött a Polydor nevű produkciós céggel, akik ezt a mai napig a legjobb üzletüknek tartják.