Magyaros hamburgerrel, sült kolbásszal és rétessel támadt a City Grill, de végül őt falta fel a konkurencia, pedig a legjobb évben 20 étterme is volt.

Ha valakit megkérdeznénk, hogy melyik volt az első gyorsétteremlánc Magyarországon, akkor valószínűleg rávágná, hogy a McDonald’s volt az, pedig koránt sincsen így. Az amerikai hálózat megjelenése előtt 8 évvel már egy magyar hálózat kezdte el bontogatni a szárnyait, amit úgy neveztek City Grill. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a lánc szinte egy az egyben másolata volt a McDonald’s felépítésének és működésének, sőt még a franchise elveiket is tőlük „kölcsönözte”. A dologban annyi a volt a csavar, hogy a City Grill igyekezett a magyaros igényekhez közelebb álló ételeket árusítani, gyorsétkezde formájában.

            Azért kellett azt írnunk, hogy a „magyar meki” előnye nyolc évnyi volt, mivel a Belvárosi Vendéglátó Vállalat már 1980-ban nyitott egy City Grill büfét a Kálvin téren, ám ez még alig hasonlított a későbbi lánc üzleteihez. Maga a büfé egy bódé volt (olyan amilyenből legtöbb helyen a buszjegyeket árusították akkoriban) és az ételkínálat is kiforratlan volt még. Árultak itt gombával töltött rántott palacsintát, húsos, májas, gombás, velős meleg szendvicseket, hamburgert, hot dogot, és magyaros lángost is lecsóval, vagdalt sonkával, reszelt sajttal. Az ételeket nem is lehetett helyben elfogyasztani, hiszen asztalok nem voltak a bódé körül.

            Bár ez a hely nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket és folyamatosan szinte csak vegetált, ez nem szegte kedvét a vállalatnak és – valószínűleg pár külföldi „tanulmányi út” nyomán – tovább tökéletesítették az elvet. Az első kísérleti étterem, mely már a leendő hálózat összes elemét magán viselte négy évvel később, 1984 január 1-én nyitotta meg a kapuit a Jászai Mari téren. Itt már megjelent a továbbiakban alapot jelentő ételkínálat vagyis az amerikai- és a magyar mintájú (cityburger) hamburger sima és sajtos változatban, a sült kolbász, a sültkrumpli, a fasírtgolyók és a rétesek is. Ahogyan ezt akkoriban is hangsúlyozták, az első éttermet elsősorban kísérletnek szánták és így hagytak kellő időt a tapasztalatok begyűjtésére és elemzésére.

Fotó: muzeumantikvarium.hu

            Ennek megfelelően a második üzemegység csak 1985 április 4-én nyílt meg a volt Márka étterem helyén, Bajcsy-Zsilinszky úton. Ekkorra a vállalat már kiépítette a beszállítói körét is az ételekhez és minden egyébhez egyaránt. A jellegzetes habosított műanyag hamburgeres dobozkákat például a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, a bútorzatot a KERIPAR, a pékárut a Rákóczi Sütő- és Édesipari Szövetkezet, míg a jellegzetes narancssárga formaruhákat a Budapest Divatszalon szállította. A második bolt megnyitása igazi mérföldkőnek bizonyult, ugyanis ezután jócskán felpörögtek a dolgok.

            Pár hónappal később, ’85 szeptemberében megnyílt a Vásárcsarnokkal szembeni étterem a Tolbuhin (Vámház) krt. 6 szám alatt, majd novemberben a Váci utcában, a Taverna szállodában a talán legismertebb vendéglő is. Ekkortól a vállalat nevében is megjelent a Taverna név, így legtöbben talán már ekként emlékezhetnek a City Grill tulajdonosára. 1986-ban még két egységgel bővült az akkor már hivatalosan is láncnak nevezett City Grill a volt Berlin és Pódium étkezdék helyén, majd 1987-ben teljessé vált a hét üzemegységet tartalmazó névsor. Ekkor azonban már gyűltek a fekete fellegek, mert a rajtvonalon már ott toporgott a McDonald1s.

            A Tavernánál azonban igen okos emberek ültek, így idejekorán kitalálták és reklámozni kezdték a – főleg vidéki - állami szövetkezetek körében a franchise jogokat. Ők pedig az addigi adatok alapján kapkodtak a lehetőségért, annak ellenére, hogy a Taverna vérfagyasztó árakat állapított meg. A szerződés ellenértéke attól függött, hogy kiszolgálóvonalat létesítettek az étteremben. Ha csak egy helyen kaphatták meg a betérők az ételüket, akkor potom 250 millió forintot kellett a vállalatnak fizetni (összehasonlításként 1994-ben ennyi volt az összes nyeresége a teljes Taverna vállalatnak), míg az újabb vonalak 50-50 millióba kerültek. Ezen felül a Tavernát illette egy vonal esetén a bevétel 3, több vonalnál a 6 százaléka is. Bár ezek még ma is igen durva áraknak minősülnének, az üzleti ötlet bevált. Mire 1988. április 29-én megnyílt az első McDonald’s a Régiposta utcában (látótávolságban a zászlóshajó Taverna City Grilltől), már több szerződés is tető alá került. A City Grill ügyesen vidékre menekült a frissen érkezett konkurencia elől.

            Még 1988-ban üzletek nyíltak Kazincbarcikán Kaposvárott, Ózdon, Balatonszántódon és Sopronban, majd egy évvel később Egerben. Bár ez a taktika még sokáig bevált, valójában már itt elkezdődött a City Grill haláltusája. Egyre több minőségi kifogás érkezett, hiszen az emberek már szó szerint megízlelhették, hogy miként működik egy tökéletesen profi gyorsétteremlánc. Valójában teljesen egyoldalú és reménytelen küzdelem volt ez az első perctől, hiszen a City Grill csak a hazai, hiánygazdaság sújtotta beszállítókra támaszkodhatott, míg az amerikai lánc készlethiány esetén könnyedén beszerezhetett bármit a külföldi leányvállalatoktól, a pohártetőtől a sültkrumplinak valóig (volt is egy időszak, amikor egy teljes évig Törökországból szerezték be az előírt fajtájú burgonyát).

A City Grillnél egyre gyakrabban került szöges ellentétbe a reklámokban látott idealizált állapot és az éttermek rögvalósága. Az ételek íze és minősége folyamatosan hullámzott, állandósult az egyes fogások hiánya, és gyakran műanyag tető nélkül kapta a vendég az italát, a csukható műanyagdobozokat pedig kettétépték, hogy spórolhassanak az akadozó készlettel.  Ennek ellenére a lánc még sokáig állta a sarat, sőt egy ideig még rendszerválltást követő piacnyitás után is, amikor sorra tűnt fel a többi híres lánc is Magyarországon. A vidékre menekülés taktikája még sokáig bevált, és 1993-ban 20 üzlettel elérte csúcspontját a hálózat. Innen azonban már gyorsan érkezett a vég: 1994-ben már csak négy étterem működött és ezeket is árulták, majd az év végén, novemberben az utolsó City Grill, a Taverna is lehúzta a redőnyt, és helyén a Zsolnay kávéház nyílt meg.

További érdekességekért, képekért és nettó retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!