Tó-retró

Ezért bukott el a Pannónia motorkerékpár

2019. november 27. - drkardos

Az állam és a szovjetek harapófogójában az utolsó időkben már a bérekre sem nagyon maradt pénz.

pannonia1.jpg

Fotó: Fortepan/ Magyar Rendőr

 

Bár a Csepeli Motorkerékpárgyár már jóval a Pannónia motorok előtt is sikerrel működött, mégis a „P” betűs típusok lettek az igazi ikonok Magyarországon. Ennek az oka valószínűleg abban keresendő, hogy a hazai motorkerékpár gyártás éppen a Pannóniákkal fejeződött be. Hogy miért kellett megszüntetni ezt az iparágat, arra a legegyszerűbb válasz – ami a hivatalos indoklásban is szerepelt – hogy veszteséges volt a motorok előállítása. Persze ennél lényegesen bonyolultabb folyamatok vezettek a végső lépéshez, és igazából annak eljövetele már a legszebb időszakban is felmerült. Cikkünkben megpróbálunk utána járni, hogy mi is okozta egy ország kedvenc motorkerékpárjának a vesztét.

           1954 augusztus 11. nevezetes nap a magyar motorkerékpárgyártás történetében, hiszen ekkor készült el a Csepel néven futó motorokat váltó Pannóniák első öt, kísérleti példánya. A lelkes fejlesztőbrigád ekkor bejelentette, hogy a hónap végéig újabb 25 darabot állítanak kerékre, sőt 1954 végéig a sorozatgyártást is beindítják. A fejlesztők kihangsúlyozták, hogy kétütemű motorból halkabb hangot még soha nem sikerült nyerni, és az augusztus 25-ig lefutott 2 ezer kilométeres teszteken az újszülött a nagyobb motorral szerelt Jawa 350-esekkel is felvette a versenyt (a Pannónia csak 250 köbcentis volt). Az újdonság kifejlesztése három lépcsőben, a munkanéven Sirálynak és Pionírnak nevezett kísérleti modelleken keresztül történt, és a fejlesztők tényleg nem beszéltek a levegőbe, hiszen a gyártás november 11-én be is indult. Ráadásul november 26-ig elkészült az első 400-as széria is az RM (Rákosi Mátyás) motorkerékpárgyárban, melyek a Keravill boltokba kerültek 14.100 forintos áron.

            Ekkor indult el a sikertörténet, mely még jó 14 évig tartott. Az új motor nem csak itthon, de a KGST piacon (különösen az NDK-ban és a Szovjetunióban) is sikeres lett. 1957-ben odáig nőttek az igények, hogy azokat a gyár már nem tudta kielégíteni, így magába olvasztotta a tömegáru-gyártó egységet is. Ezzel a motorkerékpárgyár kapacitása egy csapásra harmadával növekedett. Ráadásul a termelékenység tovább nőt, így 1960 és 68 között évi 26 ezerről 39 ezerre duzzadt a legyártott motorok száma. Ekkor azonban bekövetkezett a törés. Az állam soha nem viselte igazán a szívén a hazai motorgyártás ügyét. A kétkerekűekben inkább csak az autók olcsóbb alternatíváját látták, és ennek megfelelően annak árát fixen meghatározták, ráadásul az állami árat 1968-ban jelentősen csökkentették. A gyár ekkor harapófogóba került, hiszen a hazai piacról származó részegységek szabadárasak voltak, és azok költsége évről-évre emelkedett, míg a motorok termelői árát nem lehetett emelni. Ezzel a gyár haszna olyan kicsire zsugorodott, hogy már csak a fizetéscsökkentés jelenthetett megoldást. Persze az 1968 év elején bejelentett bércsökkenés hatására a képzettebb munkaerő elkezdett eltünedezni a gyárból, ami csakhamar a termelékenység rovására ment. Bár a vezetőség folyamatosan próbált állami dotációt szerezni, annak mértéke még arra sem volt elegendő, hogy a munkakörülményeket szinten tarthassák.

pannonia2.jpg

Fotó: Fortepan

 

            A gyár és különösen a kísérleti műhely ekkor megpróbált előre menekülni, és a modernebb típusok fejlesztésével igyekeztek állami többlet forráshoz jutni. Azonban a szovjet és az NDK fél hallani sem akart a modernebb, ugyanakkor drágább Pannóniákról. A többi külföldi piac ugyan vevő lett volna a fejlesztésekre, de azok a források hiányában mind jobban lelassultak, így a kezdetekben modernnek számító Pannóniák a hetvenes évek elejére egyre elavultabbá váltak. Az ördögi kör végérvényesen bezárult.

            A gyártás megszűntetése először 1965-ben került szóba, ám ekkor a termelékenység növelésével és a 18 havi részletfizetéses OTP kölcsön bevezetésével sikerült életben tartani a reményeket. Ahogyan a legnagyobb felvevő piacok (a már említett NDK és Szovjetunió) mindinkább elfordult a magyar gyártmányoktól, a megszűntetést követelő hangok mind hangosabbá váltak. Bár a fejlesztők és a munkások erről még valószínűleg nem tudtak, de a vállat vezetése már 1972-ben döntést hozott a motorkerékpárgyártó üzletág kifuttatásáról. A miniszteri rendelet végül egy évvel később született meg az ügyről, és elrendelte a motorkerékpárgyár, valamint a Kerékpár és Varrógépgyár egyesülését. Mivel a gyár fejlesztése ekkor már elkerülhetetlen volt, így arról is döntés született, hogy a piaci igényeknek jobban megfelelő kerékpárgyártásra szerelik fel a csarnokokat. A Pannóniákból ekkora már éves szinten 3-4 ezres eladásokkal lehetett számolni, ami a Csepel kerékpárok 600 ezres tervezett száma mellett elenyésző volt (Ráadásul az egyik fő ellenlábas, a Jawa ekkoriban csak exportra 30 ezres darabszámokat szállított).

            A történések folyományaként végül 1975. november 9-én gördült le a szalagról a 689 039 vázszámú példány, mely már nem is került kiszállításra, hanem a gyári múzeumba vitték, mint az utolsó legyártott Pannóniát. A gyár még tíz évig vállalta a pótalkatrészek kiszállítását, de ezeket 3 év alatt legyártották, így 1978-tól már csak kerékpárok készültek az üzemben. A magyar motoros társadalom pedig szegényebb lett egy legendával...

Ha retró mániásoknak, kvíz mágusoknak vagy csak saját magának keres karácsonyi ajándékot, vessen egy pillantást a Tó-retró blog 2020-as falinaptárára! 

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr1415326958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MIx 2019.11.28. 09:57:14

Én anno úgy hallottam, hogy a KGST-n belül felosztották, hogy melyik ország milyen termékeket gyárt(hat).
Motorkerékpárra az NDK-t jelölték ki (MZ).
Aztán az egész döntésre fittyet hánytak a tagországok, kivéve hazánkat.

gigabursch 2019.11.28. 13:21:06

Módszeres kivéreztetés.
Ennyi volt a szellemi kapcitása drágalátos e'tá'saknak.
(remélem forognak a sírjukban)

Ami viszont elszomorító:
A mai napig megy a név körül az állandó hírlengetés, hogy lesz valami.

Ha már mindenképpen cél az, hogy legyen valamik, akkor talán célszerű lenne egy európai motorgyártóval* felvenni a megfelelő gazdasági kapcsolatot és egy B vonalas márkát építeni belőle, ami 20-30 év alatt úgyanúgy kinőheti magát, mint ahogy ezt tette az autógyárak terén pl. a Skoda.

Természetesen a hazai megrendelések (pl. rendőrség, mezőőrök, halőrök, stb.) nagyban dobnák az indulást.
______
A KTM-től az olasz motorokon át a Husquarnaig van bőven választék

kewcheg 2019.11.28. 13:21:26

@MIx: Igen.megfelelni akarásnak hívják ezt. hátha a szovjetunió megsimogatja kis buksi fejünket, hogy szófogadóak vagyunk....
Egyébként a Pannonia nem ezért volt halálra ítélt szerintem, hanem a nem túl acélos minőség miatt egyrészt, másrészt az ehhez képest magas ár miatt is....Ha belegondolunk, hogy ehhez képest 1975-ben már milyen japó motorok szaladgáltak a világ boldogabbik felén...

Secnir 2019.11.28. 13:21:49

két addendum:
1. még 1974-ben volt itt a Yamaha, hogy befektetnének, és felhúznának egy 40.000 nm-es gyárat csepelen, és csak exportra gyártanának. a vezetés elkaszálta az ötletet. viszont a japánok vittek magukkal egy szép emléket meg egy-két motort, ami "ötletet" adott nekik a következő yamahához.
2. Kende Márta - Küzdelem (1974)
a pannónia végnapjairól szól. www.youtube.com/watch?v=5L4rHvtEA1w

Európai téridő 2019.11.28. 13:22:06

Az elvtársaknak így utólag is elefes.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2019.11.28. 13:22:15

@MIx: Ezek szerint nem a mi kis kies honunk a szocializmus motorja. :)

midnightcoder2 2019.11.28. 13:22:20

Azért megemlíthetné a post azoknak az okosoknak a nevét akiknek a nem kifizetõdõ árképzést köszönhetjük.

ZON 2019.11.28. 14:37:38

@Secnir: még mindig van, aki elhiszi a mesét, hogy a Yamaha lopta el a P20-at ? Tessék már elolvasni Ocskay Zoltán "Csepeli motorkerékpárok" c. könyvét! Világosan leírja, hogy a csepeliek vásároltak mintául három, akkor korszerű gépet (Yamaha, Suzuki, és (talán) Adler. A Yamaha nyert, azt másolták le kisebb-nagyobb módosításokkal (lebutított elektromos rendszer, nem főtengelyre szerelt tengelykapcsoló, valóban jól sikerült sebességváltó). Csak éppen az anyagok, megmunkálások, mérettűrések sikerültek sokkal hitványabbra.

öcsi333 2019.11.28. 15:17:55

A P20 motor csodálatos volt.(A szomszéd faluban lakó barátomnak volt.) Bejárhattuk vele az országot.Már idős nyugdíjasok lettünk.De Mi minden találkozáskor összeölelkezünk. P20 soha nem felejtünk.(Lettek szép autóink) De a motorozás érzését az nem adta..Talán mert nagyon fiatalok voltunk..Mindég nosztalgiával emlegettük a P20 as motort.

Make Valamit · http://make.blog.hu 2019.11.28. 15:18:28

Fater is inkább a "legendás" megbízhatóságra fogta, azért egy közszükségleti, nem sportmotort ne kelljen már minden rohadt hétvégén szerelni. Gyújtásalap, kuplungbowden, állandóan verte az izzókat a hátsó lámpában, egyszer megszorult és onnan egyre szarabb lett. "De mikor ment kisfiam..." hát igen. Ezt is inkább a nosztalgia szépíti meg. Nomeg persze a véletlenül jól sikerült példányok, vagy azok amikkel a nagypapa negyvennel járt a szőlőbe permetelni; illetve remélem senki nem gondolja hogy a versenyeken győztes Pancsik a sorról levett példányok voltak :D

L.Cz. 2019.11.28. 15:18:53

@Secnir: "... viszont a japánok vittek magukkal egy szép emléket meg egy-két motort, ami "ötletet" adott nekik a következő yamahához"
Közkeletű városi legenda, de nem igaz. Volt szó róla, hogy együttműködne a Csepeli Motorkerékpárgyár a Yamahával és valóban nem jött össze a dolog, de mire ez szóba került, már nem volt ott semmi, amiből a japánok építkezni tudtak volna. Az 1965-ben prototípusként megjelent legendás(an sz*r) P20 például a Yamaha YDS 2-re hasonlított elég erősen, a másolás fordított irányú volt.
Egyébként meg a motorkerékpár-gyártás nem holmi KGST-határozatok miatt szűnt meg. Ez egy igen jó kifogás, amivel el lehet kendőzni, hogy Pannónia márkanév alatt botrányos minőségű, rémesen elmaradott kétkerekűek gördültek ki a gyárkapun, amik a '70-es évek közepére igazából már itthon sem kellettek senkinek.

Weißkopf 2019.11.28. 18:34:46

@midnightcoder2: talán az egyik ilyen okos: Csikós-Nagy Béla, aki 1957-től az Országos Árhivatal, 1967-től 1984-ig az Országos Anyag- és Árhivatal (gúnynevén Hanyag és Kárhivatal) elnöke volt.

2019.11.28. 18:35:23

Micsoda hangja volt a P20-nak. :)

Pierr Kardán 2019.11.28. 18:36:27

@Secnir: 1974-ben ugyan milyen ötletet tudott Magyarországon meríteni a Yamaha, amikor már a 60-as évek elején gyártásba vitték azt a Yamaha YDS-3 motortípust, amit a Pannónia gyár csak a 60-es évek legvégén tudott gyártásba vinni P20 néven?!?!

Az 1964-es Yamaha YDS-3:

www.google.hu/search?q=yamaha+yds-3&sxsrf=ACYBGNTH23gPca-OvCsW3JB4kWuj8KW3rQ:1574951263709&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwjOlvLUjo3mAhUl-yoKHRw0AloQ_AUoAXoECAoQAw&biw=1252&bih=680#spf=1574951311335

Az 1968-as Pannónia P20:

www.google.hu/search?q=pann%C3%B3nia+p20&sxsrf=ACYBGNT1gA-UIdBQbHAQGL8qBX5pGky2DA:1574951208765&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwia1ti6jo3mAhVmiYsKHc24B5YQ_AUoAXoECAoQAw&biw=1252&bih=680#spf=1574951350031

A vak is látja, hogy ez ugyanaz a motor!

Viszont csak egy vak mondhatja azt, hogy a P20 volt az ötletadó és a Yamaha nyúlta le az ötletet :-)))

Yoss 2019.11.29. 08:47:49

Szar motor volt, lássuk be. Yamahát koppintottak anno, még a tervező mérnök is elismerte. Nekem ugyan nem volt, de pár barátomnak igen és gyakorlatilag többet kellett szerelni, mint amennyit menni tudtak vele. Ez is olyan mint a magyar foci, meg a magyar konyha, persze világhírű, csak a világ nem tud róluk..

Pepejoe 2019.11.29. 08:48:16

@kewcheg:
Ilyesmi sok helyen lezajlottt, pl. Avro Aero, Kanada. Viszonylag ritkán fordul elő európai kultúrkörben az, hogy valaki puszta ideológiából vagy kényszeres másokhoz dörgölőzésből, megfelelni akarásból árt a sajátjainak. Ezt csak pozícióért, hatalomért, pénzért teszik az emberek. Olyan aktuális elvtársakat támogatott a szovjet politika, akik azt csinálják, amit kell. Így azok fent voltak a "számító" emberek közt, annak minden előnyével. Ha nem teszik, eltávolítják őket és olyanok jönnek, akik szeretnek a Sváb és egyéb hegyeken lakni, vadászatokra járni/jó appanázst kapni és ha okosan kussolnak, mindezt kihúzni nyugdíjig. Ennyi.

Tehetetlen Dodó 2019.12.01. 10:57:06

@johnny77: Ajjaj, a Danuvia aztán igazán egy szar motor volt. Hajdanán egy ismerősöm a K55-ösét cserélte le Danuviára, még 64-ben, úgy szidta, mint a bokrot. Pedig a "grúz kecske" sem volt a motorbicikligyártás diadala.

Tehetetlen Dodó 2019.12.01. 10:57:16

@Secnir: Ne viccelj, mit vitt volna el a Yamaha Csepelről?
Az az igazság, hogy a Pannónia végletesen elavult gép volt, gyakorlatilag 20 év alatt érdemi fejlődést nem mutatott (az egyhengeresekre gondolok). A Jawa, de különösen az MZ sokkal magasabb technikai színvonalon állt már a 60-as években is.

topi15 2019.12.02. 07:37:20

Minden igaz! Sőt mindennek az ellenkezője is! Mindezek ellenére szeretem!

tapló II. 2021.04.16. 14:34:43

Mivel Apámnak is volt Pannóniája. Nos a motor hangosabb volt, mint a Java, az MZ-hez képest fülsértően az. Tény. hogy erős felépítésével bírta a rossz (szovjet) utakat, sőt még a réten is elment, út nélkül is. Ugyanakkor lassú volt. Egy átlagos MZ kétszer olyan gyorsan reagált a gázadásra. Akár tetszik, akár nem a két közvetlen riválisa jobb volt. Az orosz IZS persze elmaradt tőle, de nem azzal kellett versenyeznie. Műszakilag elmaradt, a P20 (kéthengeres) már későn érkezett.
A nagyobb kétütemű motorokat nyugaton már senki sem vette meg.
süti beállítások módosítása