A legfurcsább szőrgombóc története, aki magyar mesehősként kis híján hollywoodi szupersztárrá vált. Itthon szenteste tűnt fel először.
„Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismertek? Hohó! Igazán senki sem ismer, mert hol ilyen vagyok, hol olyan. Bámulatosan tudom változtatni az alakomat: ha akarom, olyan vagyok, mint egy szőrpamacs, vagy paróka, vagy egyujjas kifordított bundakesztyű, vagy szobafestőpemzli, vagy papucs orrán pamutbojt. Most leginkább szőrsapkához hasonlítok, ahogy ülök az ágon, egy szép hosszú ágon, föl-he-he-he, le-he-he-he, mivel egy szellő hintáztatja az ágat...” Ugye sokan emlékeznek Pom Pomra és Picurra, akik a 80-as években a gyerekek kedvenc esti mese figuráinak számítottak?
Közel negyven évvel ezelőtt megszületett Pom Pom, a furcsa szőrgombóc, aki minden nap elkísérte Picurt az iskolába. Sokan csak az egy évvel későbbi, 1980-ban, pontban karácsonykor debütált rajzfilmsorozatra emlékeznek, pedig a Pom Pom meséi könyvek már egy évvel korábban a polcokra kerültek a könyvesboltokban. A történeteket Csukás István írta, míg a rajzokat Sajdik Ferenc készítette a könyvekben csakúgy, mint a rajzfilmsorozatban. Ők ketten egyébként a Kádár-kor leghíresebb gyermekmeséinek megalkotói voltak, akiknek olyan alakokat köszönhetünk, mint a Nagy Hohoho és Gombóc Artúr. De nézzük csak, hogy miként született meg a furcsa paróka, Pom Pom története.
A 70-es évekre Csukás Istvánt és Sajdik Ferencet ismert alkotópárosként tartották nyilván. Míg előbbit a gyerekek állandó szórakoztató költőjének és mesemondójának titulálták, addig Sajdik a Lúdas Matyi vicclap vezető karikatúristájaként dolgozott. Mindketten a párt kiemelt figyelmét élvezhették, megjelenésekben és munkában nem volt hiány. De ez a különleges helyzet sem tette lehetővé számukra, hogy nyugatra is dolgozzanak. Pedig visszaemlékezéseik szerint a 70-es évek közepén még a Frédi és Béni híres producerei Wiliiam Hanna és Joseph Barbera is megkeresték őket egy egyéves hollywoodi álomajánlattal. A Metro-Goldwyn-Mayer rajzfilmstúdiója egy eredeti magyar, de modern köntösbe bujtatott rajzfilmsorozatot szeretett volna forgatni a párossal. De hiába fogadkoztak az akkori vezetésnél, hogy hiánytalanul hazaadják a tisztességesen megkeresett dollárokat, és nem fognak disszidálni, a legfelsőbb pártbizottság nem engedte őket ki a tengerentúlra. Bánatukat orvosolandó új lehetőséget és szabad kezet kaptak a kulturális minisztertől, így született meg Pom Pom, végül nem Amerikában, hanem Magyarországon.
Állítólag Sajdik először Pom Pom figuráját rajzolta meg, aki nem hasonlított senkire és semmire, nem volt állat, nem volt ember, mégis beszélt és viccelt. Ő volt az, aki egy faágon ringatózva minden reggel hűségesen várta Picurt, hogy elkísérje az iskolába, és elmeséljen neki egy különleges történetet. Bár Pom Pom Sajdik Ferenc fejéből pattant ki, maga a mesehős mégis Csukás István kedvence lett. Állítólag nagyon kedvelte a sorozatot, mert itt egy kislány volt a főszereplő, és nem egy kisfiú vagy egy állat. Az első történet először könyv alakban került a karácsonyfák alá, és a csokoládéfüggő Gombóc Artúrról szólt. A mesefilmet csak 1980 decemberében kezdte el vetíteni a Magyar Televízió, ugyanis akkorra készült el az első 12 mese, amelyeket Dargay Attila rendezett. Ekkor tűnt fel Festéktüsszentő Hapci Benő, Tüsszentő Sárkány és Radírpók is, akik a csokizabáló madár mellett a gyerekek kedvenc figuráivá váltak.
További érdekességekért, képekért és nettó retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!
