Egy év, amikor majdnem meggyilkolták a világ két leghatalmasabb vezetőjét és rettegést hozott az AIDS.
Bár a számmisztikában semmi nyomát nem találtuk annak, hogy 1981 különösen szerencsétlen év lett volna, az asztrológusok állítólag sejtettek valamit a sötétség évéről. Elisabeth Tessier például, a Chanel-modellből Mitterand francia elnök kedvenc asztrológusává avanzsált jósnő napra pontosan megmondta, hogy mikor követnek el merényletet az amerikai elnök és a pápa ellen. A baljós horoszkóp pedig szóról-szóra bevált. Sőt a két gyilkossági kísérlet mellett ebben az évben hunyt el a buddhista világ második legjelentősebb egyházi méltóságának számító 16. Gyalva Karmapa is, és ekkor ölték meg Egyiptom nyugatbarát elnökét, Anvar Szadatot. Az pedig csak tovább borzolta az emberek kedélyét, hogy nyáron bejelentették a halálos AIDS betegséget, ami rohamosan terjedt és nem volt ellene gyógymód.
1981 januárjában még senki nem sejtette, hogy milyen tragikus év kezdődik, ami sokak számára szomorúságot és fájdalmat hoz majd Amerikától kezdve Európán keresztül egészen Ázsiáig. De március 30-án megtörtént az elképzelhetetlen, egy őrült merénylő lelőtte az amerikai elnököt, Ronald Reagant. John W. Hinckley - aki saját bevallása szerint már az előző amerikai elnököt is le akarta lőni, de akkor nem volt hozzá bátorsága - nem is politikai indokokból követte el tettét, hanem Jodie Foster színésznőt szerette volna ezzel elkápráztatni. A kissé zavart Hinckley szerencsére nem volt igazán jó lövész, így az elnök helyett annak sajtótitkárát és a testőröket sebesítette meg komolyabban. Az egyik lövés azonban a new yorki Hilton előtt, az éppen megérkező elnöki limuzinról olyan szerencsétlenül pattant vissza, hogy a golyó Reagan elnök tüdejébe fúródott. A merénylet végül szerencsésen végződött és mind az elnök, mind pedig az agyi sérüléseket szenvedett szóvivő és a testőr is felépült. A Hinckley-t az amerikai bíróság végül nem találta beszámíthatónak, így kényszer-gyógykezelésre ítélték élete végéig.
A világ közvéleménye és Amerika fel sem ocsúdott a meglepetésből, hogy majdnem meggyilkolták első számú vezetőjüket, és újabb gyilkossági kísérlet történt. 1981. május 13-án II. János Pál pápa ellen követett el merényletet egy török fanatikus a vatikáni Szent Péter téren. Mehmet Ali Ağca négy lövést adott le a pápára, aki súlyos hasi sérüléseket és kézcsonti töréseket szenvedett. A keresztény egyházfő hetekig kórházban volt, és rengeteg műtéten esett át, de az orvosok szerencsére megmentették az életét. Állítólag ezt a merényletet a fatimai gyermekeknek maga Szűz Mária jósolta meg az egyik jelenés alkalmával, és II. János Pál élete végéig úgy tartotta, hogy a szűzanyának köszönheti az életét. Hálája és tisztelete jeléül később ellátogatott Fatimába is, ahol a testéből kioperált egyik golyót ma is láthatja a nagyközönség ereklyeként, Szűz Mária koronájába építve. A pápa egyébként később megbocsátott a merénylőnek és a börtönben is meglátogatta, sőt segítette és támogatta a családját is.
Egy év - három merénylet
Balról-jobbra: Ronald Reagan, II. János Pál és Anwar Szadat
A keresztény világnak így végül nem kellett gyászolnia, nem úgy, mint a buddhistáknak, akik szintén ebben az évben vesztették el szeretett vezetőjüket a XVI. Gyalva Karmapát, bár az ő halála legalább természetes volt.
A baljós eseményeknek a nyár sem vetett véget, hiszen az Amerikai Egyesült Államokban ekkor jelentették be hivatalosan az AIDS felfedezését. Addig ugyanis csak egy kaposi szarkómát és titokzatos tüdőgyulladást okozó halálos kórról beszéltek, amely főként a homoszexuális férfiak körében szedte áldozatait. 1981-re viszont felfedezték, hogy a ritka betegségek mögött a test általános immunhiányos állapota áll, és hogy az immunrendszer teljes megsemmisülését valószínűleg egy vírus okozza. Ezután kezdődtek el a rettegés évei, amikor az emberek nem igent tudták, hogy miként védekezhetnének a 100%-os halálozási rátával járó AIDS ellen. S legalább 40 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az orvostudomány eljusson odáig, hogy ma már egy HIV fertőzött ne legyen automatikusan gyors halálra ítélve.
Az ősz pedig tovább rontotta 1981 negatív történési statisztikáját, ugyanis a saját emberei meggyilkolták Anvar Szadatot, Egyiptom több, mint 10 évig hivatalban lévő elnökét. Szadat pedig a demokráciát pártolók között egy pozitív figura volt, aki bevezette Egyiptomban a többpárt-rendszert és számtalan intézkedésével nyitott a nyugat felé. Ugyanakkor az iszlám hívei nem nézték jó szemmel ezt a politikát, és végül egy katonai felvonuláson az elébe járuló tisztek közül, Halid Iszlambuli megölte. A hadnagy három gránátot dobott Szadat felé, melyek közül csak a harmadik robbant fel, majd pedig az őt kísérő fegyveresek is lövéseket adtak le az elnökre, aki azonnal életét vesztette.
Az év pedig még cifrább lett volna, ha nem a naptári esztendőt vesszük, hanem a Szadat előtti 12 hónapot, ugyanis ebbe még John Lennon tragikus halála is belefért volna, 1980. december 8-án. De végül csak lezárult 1981 sötét krónikája, amelyre azóta sincs semmilyen misztikus vagy reális magyarázat, egyszerűen sokan voltak rossz időben, rossz helyen.
