Tó-retró

Kis magyar Dolce Vita, a Panni robogó

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2020. április 21. - drkardos

A tölténygyár, a selyemszövő és a kerékpárgyár csapatmunkája 4 év alatt vesztésre ítélte a legcsodásabb magyar motort.

 panni1.jpg

 

Tovább...

19 komment
Kádár kor Panni robogó

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr9215628748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2020.04.22. 08:03:21

A Panni szó a Pannónia névből ered, vagy a főmérnök elvtárs valamelyik nőrokonát/kedvesét hívták így?
Válasz erre 

L.Cz. 2020.04.22. 18:35:49

@kugi: A korabeli Autó-Motorból rémlik egy interjú, ami szerint a Panni név a Pannóniára akart utalni, hiszen a csepeli motorok kistestvéréről van szó. De hogy a második tagmondat is igaz legyen: valamelyik tervező neje ajánlotta a nevet.
Válasz erre 

Pierr.Kardan 2020.04.22. 18:36:29

"Igen komoly motorkedvelőnek kell ahhoz lenni, hogy valaki egy Pannit megkülönböztessen egy akkori olasz vagy francia robogótól."

Jajjjjj...

Gondolom, hogy jópáran ismerik a '80-as évek egyik közkedvelt viccét, ami jól mutatja a magyar gyártású termékek minőségét.

Naszóval a vicc:

Két hangfal megy a sivatagban. Az egyik megszólal. A másik meg Videoton.

Álló helyzetben viszonylag nehéz volt megkülönböztetni a Pannit egy Vespától. Ellenben a Vespa elindult és ment, a Panni meg nem...

Szóval a Panni még a méltán rettegett Berva mopedhez képest is alja minőség volt, ami nem csoda, ha a gyártók műszaki felkészültségét tekintjük (a Vadásztölténygyár a már a viccben említett VideoTon elődje volt, innen a közös VT rövidítés).

Az tény, hogy a nép vásárolta, de leginkább azért, mert nem volt más. Hiszen a Trabantot is vette a nép, mint a cukrot, de nem a kiváló minősége és tetszetős külseje miatt :-))
Válasz erre 

ZON 2020.04.22. 18:36:45

Mindenütt 1.5 lóerősként találtam meg, nem 1.8-nak.
Válasz erre 

Örömhernyó 2020.04.23. 06:51:14

@Pierr.Kardan: Így igaz, nem volt soha tehetség a magyar járműgyártásban, csak ma már nosztalgiával emlegeti mindenki ezt a korszakot.
Nem volt más, megvették. A télifagyit is ettük, mert télen nem volt más. Ez nem jelenti, hogy jó volt.
Az olasz robogók nem véletlenül futnak ma is az utakon, és az sem véletlen, hogy az olaszokat is elkezdték kiszorítani a japánok. A robogós ember nem akarja az út szélén szerelni a járművét, a megbízhatóság alapvető követelmény. Ahogy az alacsony ár is, az pedig kisszériás kókányolással nem érhető el.
Én imádok robogózni, szerintem a városi közlekedés legjobb formája, kellő szabadságot ad, de nem kell egy tonna vasat mozgatni, mint egy autónál és egy nagy parkolóhelyet igénybe venni. De eszembe nem jutna magyar robogót venni. Ahogy magyar okostelefont se. Csinálják azok, akik értenek ehhez a műfajhoz.
Válasz erre 

L.Cz. 2020.04.23. 06:51:52

@ZON: A Bervába és Panniba épített VT50 motorból volt 1,5 és 1,8 lóerős kivitel is. Az utóbbi a gyártás második felében jelent meg, onnan lehet felismerni, hogy a szívócsatorna beömlője nagyobb keresztmetszetű, mint a régi kivitelen: alul nem egyenes a keresztmetszet, hanem ívelt. Mondjuk csodát ez sem tett: reménytelenül gyenge maradt a motor, viszont legalább hamar melegedett. De tökéletes összhangban volt a végtelenül gyenge biliacél vázzal és a primitív futóművel.
A Panninak egyébként készült volna egy nagyobb változata: a Panni R75 nagyobb hengerűrtartalmú motorral, kétszemélyes kivitelben épült, de csak prototípusként. Viszont ez a prototípus érdekes módon szerepelt a Két emelet boldogság c. filmben: Mécs Károly és Törőcsik Mari ezzel furikázott (meg rémlik valami karburátorszerelés is). Kíváncsi lennék, miért pont a prototípus került filmre, de ez már nem fog kiderülni.
Válasz erre 

gabroca 2020.04.23. 06:52:10

@Pierr.Kardan: haha...volt itthon Videoton cucc, nem volt rossz... Trabantot meg rámerőltették a cégnél de jókat lehetett vele kanyarodni...a cuculista gazdaság a számokról szólt, nem a magas technikáról igaz, nem japán volt vagy német...manapság igyekszem csak japán tervezésű cuccokat venni járműben, hifiben, háztartási gépekből elmegy a német
Válasz erre 

hátrasarc 2020.04.23. 06:52:31

@Pierr.Kardan:
Khmm,mi nem a viccet hanem a hangfalat hallgattuk.
Ahol,amennyiért készült,nála sokszor drágábbak sem tudtak annyival többet.
Sőt,szeretném inkább azt hallgatni megint,mint a tisókat a telefonjukkal a villamoson..
Válasz erre 

rallus 2020.04.23. 06:52:37

Apámék is dolgoztak rajta Székesfehérváron és Egerbe mentek el próbaútra vele. Aztán, ha jól emlékszem jött a Tünde robogó....
Válasz erre 

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2020.04.23. 13:37:11

Majdnem beírtam, hogy micsoda páncélos-Simson koppintás, de aztán utánanéztem, és az csak 1964-ben jött ki, szóval azt mintázták erről... :-o
Tipikus magyar sztori, hogy hogyan lehet egy jónak induló terméket, ötletet elsuvasztani, tönkre tenni, a dicső kommunista valóság segítségével.
Válasz erre 

midnightcoder2 2020.04.23. 13:37:25

@Örömhernyó: Meg az alternatíva is hulladék volt: Riga, Verhovina, Jawa Mustang. Egyedül a Simson késői verziói voltak elfogadható minűségűek (S51 és társai). De igazán megbízható 50 köbcentis szocialista motor szerintem nem létezett.
Válasz erre 

midnightcoder2 2020.04.23. 13:37:42

@hátrasarc: A Videoton csinált egész jó cuccot is (Videoton HI-FI torony) de az olyan 6-8 havi átlagfizu volt, azaz kb. mint ha ma egymillió forint felett lehetne ilyet venni. Ilyenje csak egy osztálytársamnak volt a gimiben, az ő apja anno maszek üveges volt, és kb. a bőrük alatt is pénz volt (legalábbis az átlagpolgárhoz képest).
És annyival azért nem szólt jobban, mint a Bécsi út túloldaláról az átlagpolgár valutakeretéből beszerezhető tajvani "music center"-ek. Az "olcsó" Videoton cuccok, amik csak 1-2 havi fizuba kerültek pedig hulladékok voltak, a haveromnak volt egy ilyenje, kb. 3 havonta vitte szervizbe amíg fel nem adta.
Válasz erre 

baltazar72 2020.04.23. 13:38:12

Egy motor jó konstrukciója mellett a beszállító cégeknek is minőséget kellett volna adni. No az igazán ritka volt a cucilista termelésben. Hisz a partner országoknak jó volt az igénytelen tömegáru. Gyakorlat, termelési kultúra, rutin, jó és megbízható célszerszámok nélkül csak vergődés volt. Csak párthatározatokban lehet a nulláról egyből komoly terméket gyártani. De melldöngetésre mindig futotta.
De aranyos, jópofa kis moci volt ez a Panni. Jó minőségű anyagokból, gyártási tapasztalatokkal, szigorú MEO mellett akár jót is lehetett volna belőle csinálni. Mint oly sok minden másból. "langyos a sör, de nekünk így is jó" . KGST szinten.
Válasz erre 

L.Cz. 2020.04.24. 06:49:17

@geegee: A Panni formája és sok műszaki megoldása tőkés importból jött, a Victoria Nicky adta az ihletet a tervezőknek.
@rallus: A Tünde teljesen más volt, azt a Motorkerékpárgyár fejlesztette, műszakilag semmi köze sem volt a Pannihoz. Viszont szerintem inkább arra illik a hozzászólások között említett "hogyan tette tönkre a szocializmus a kiváló terméket" történet. A Panni eleve egy gyenge, igénytelen, olcsó anyagokból épített motorka volt, ami akkor sem váltotta volna meg a világot, ha sikerül a terveknek megfelelően, a "jóvanazúgy" szemléletet mellőzve gyártani. A Tünde viszont sokkal igényesebb, versenyképesebb konstrukció volt, csak éppen nem volt gazdája a Motorkerékpárgyáron belül, mert drágább és bonyolultabb volt gyártani, mint a 250-es Pannóniákat és nem lehetett korlátlan mennyiségben, minőségi elvárások nélkül eladni a szovjet piacon.
Válasz erre 

rallus 2020.04.24. 06:49:35

Édesapám Székesfehérváron dolgozott az azt hiszem akkor még Vadásztölténygyár kísérleti üzemében ezeken a motorokon. Az ő véleménye szerint is főként koppintásokról volt szó, amik a gyenge minőségű anyagok miatt kudarcra voltak ítélve. Főleg a Tündét dicsérte és ha jól emlékszem, valami kúpgörgős hajtása volt, ami gyakran ment tönkre. Az kétszemélyes volt és szerintem 50km/óra körül mentünk vele....
Válasz erre 

Commandante Jayasuriya 2020.05.17. 11:06:11

Bár kedves kísérletnek tartom, és mindig mosolyt csal az arcomra, ha valhol meglátom a Panni robogó fotóját, de a magyar robogó eleve halott ötlet volt. Nem véletlen, hogy a mediterrán országokban terjedt el ez a kétkerekű közlekedési eszköz, mert ott évszakoktól függetlenül, szinte az év minden napján kihasználható a motorínó. Ugyanez nem mondható el hazánkról, ahol már az ősz közepétől nehézkes a robogózás, és az akkori utak, megjegyzem a mostaniak sem nagyon, nem voltak igazán alkalmasak a robogózáshoz. A Panni ráadásul egy személyes volt, csomagokat is csak korlátozott mértékben lehetett szállítani rajta, úgyhogy az átlag felhasználó számára nem nyújtott elég alternatívát, és hát lássuk be az sem kedvezett a Panni tömeges elterjedésének, hogy nálunk azokban az években szóba sem jöhetett a laza, könnyed életstílus, ami a robogók elterjedésének, és a sikerének egyik megalapozója volt például Olaszországban. Ide kívánkozik az is, hogy az olaszországi Pontederában, ahol a robogó ötlete megszületett, a Piaggio gyár mellett egy múzeumot talál az oda látogató, ahol meggyőződhet arról, hogy sajnos a mi Pannink csak szegény rokon lehetett, mert a vele egykorú darabok, köszönhetően a tervezői, kreativitásnak, és szabadságnak, műszakilag jóval fejlettebbek, és igényesebb kivitelezésűek voltak a magyar kétkerekűnél. A múzeum több száz darabos gyűjteményben megcsodálhatóak a kezdeti ős Vespa modellektől kezdve a különböző speciális célra készült robogók, valamint a kísérleti modelleken át a ma gyártott legújabb designer darabok. A belépés ingyenes, mindenkinek ajánlom a rövid kitérőt, aki Pisa, vagy Firenze felé jár.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása