Trabant, Gazdálkodj okosan, Bambi – avagy kié a megszűnt retró márkák szerzői joga és védjegye?
Az eredeti védjegyeket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala biztosította a Tó-retró Blog számára illusztrációként.
Trabant, MÜSZI, Star üdítő, IKKA – csak néhány olyan márka, amelyeket mindenki ismert a Kádár-korban, manapság viszont nem igen találkozunk velük. Sőt, ha valaki szeretné ezeket a védjegyeket felhasználni üzleti tevékenysége során, akkor igen nehéz kideríteni, hogy kihez is tartoznak, ki a védjegyet birtokló jogutód, és ki alkotta őket eredetileg, azaz kié a szerzői jog. Mivel a retró divathullám kapcsán egyre több vállalkozás dönt úgy, hogy megidézi az előző rendszer szellemét egy-egy reklámkampánnyal vagy ismét piacra dob egy több évtizedes terméket vagy márkát, így igencsak érdekes kérdés, hogy miként lehet az egykori ismert logókat, alkotásokat, termékneveket manapság felhasználni. Mint azt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH) megtudtuk, nincs olyan szakember vagy vállalkozás, amely kifejezetten a retró védjegyek felkutatására és felhasználására szakosodott volna, esetleg a szerzői jogokkal foglakozó ügyvédi irodák segíthetnek ilyen esetekben az érdeklődőknek. De egyébként magához a hivatalhoz és annak online adatbázisaihoz is fordulhatunk segítségért.
Jelenleg egyébként közel 50 darab olyan, 100 évnél is idősebb védjegy van hatályban, amelyeket folyamatosan, azaz 10 évente megújítottak, így a XX. század világháborús időszakaiban is és a szóban forgó Kádár-rendszerben is. Ilyen védjegy például a Richter Gedeon NYRT., a Tungsram, az EGIS és a Chinoin márkajelzés is. Tavaly egyébként 6022 különböző védjegyre vonatkozó megkeresés érkezett az SZTNH ügyfélszolgálatára, de azt sajnos nem tudni, hogy ezek közül melyek vonatkoztak Kádár-kori retró védjegyekre.
Laikusként azt gondolhatnánk, hogy a Kádár-korban a közös állami tulajdon miatt nem tartották nyilván az egyéni szerzői jogokat vagy az állami cégek nem jegyeztették be a különböző védjegyeket. De ez nincs így. A szerzői jogok ugyanis a rendszerváltást megelőzően is ugyanolyan védelmet élveztek, mint manapság és automatikusan keletkeztek a mű megszületésekor. A jogutód nélkül megszűnt állami vállalatoknál ugyanakkor előfordul, hogy kérdéses a szerzői jogok sorsa, mert nem egyértelmű, hogy személy szerint ki alkotta meg a szóban forgó művet. Az ilyen, úgynevezett árva művek felhasználására az SZTNH adhat engedélyt speciális eljárás keretében. A védjegyoltalmakkal viszont kicsit más a helyzet. A hatályos védjegytörvénnyel ellentétben a ’90-es évek előtt alkalmazott törvény szerint a vállalat jogutód nélküli megszűnésének napjával megszűnt a cég védjegyének oltalma is. A jelenleg hatályos szabályozás szerint viszont a már oltalom alatt nem álló védjegyek használata nem ütközhet más valaki korábbi szerzői, szerzői joghoz kapcsolódó vagy iparjogvédelmi jogába.
Manapság sokan szeretnék felhasználni a régen oly népszerű meséket (Pom-pom, Mézga Géza stb.) vagy filmeket (például az Ötvös Csöpi filmek) kommunikációs célokra. Ehhez azonban ki kell kérni a szerzők és a jogutódok engedélyét. Ilyen esetekben jogutód lehet az MTVA, vagy a Magyar Nemzeti Filmalap is, de például egy rajzfilmfigura kereskedelmi célú felhasználására (pl. merchandising) többnyire a grafika alkotótójától kell engedélyt kérni. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szerzői jogok a szerző életében és a halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben. Felmerül a kérdés az ilyen eseteknél, hogy miként lehet kideríteni egy-egy műről, hogy ki birtokolja annak szerzői jogait. Az alkotó felkutatásában elsősorban a névfeltüntetés segíthet, erre példa a szignó a grafikai alkotás alsó sarkán, vagy a metaadatok digitalizált példány esetén. Mindemellett a jogosultak felkutatáshoz adatbázisok is segítséget nyújthatnak, amelyek közül több az SZTNH oldalán is megtalálható. A képzőművészeti alkotások vagy fotók egyes felhasználásainak engedélyezését a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület végzi, így például a híres retró kártyanaptárak képeivel kapcsolatban is tőlük kell engedélyt kérni. Ha valaki pedig vadonatúj védjegyet szeretne bejegyeztetni, akkor azt is megteheti a Hivatalnál. A védjegy lajstromozására irányuló eljárás megindításához egy bejelentést kell benyújtania a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, amelyben meg kell határozni az árujegyzéket, vagyis azt, hogy a védjegyoltalom milyen árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzon. Ez befolyásolja majd a díjfizetés mértékét is, amely kategóriáktól függően 60.000 és több százezer forint között mozoghat.
További nosztalgikus védjegyekért katt a képre!
Nap nettó-retró adagért, további cikkekért és retrómorzsákért látaogassa meg weboldalunkat!
