A magyar bűvös kocka elhozta a logikai játékok forradalmát, amiből jóformán mindenki meggazdagodott, bennünket kivéve.

A magyar ipar lerohanta a világot...

Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás

Az 1979-es BNV kétségtelenül aranylapokkal vonult be a magyar történelembe. Ekkor mutatták be ugyanis a bűvös-, majd később Rubik kocka néven forgalmazott logikai játékot, mely minden kétséget kizáróan a leghíresebb magyar találmány világszerte. Valójában a kocka sikere már itt, a nemzetközi vásáron körvonalazódni kezdett, amikor az amerikai Ideal Toy azonnal 1 millió darabot rendelt, melyet a szállítások beindulása után még az első évben (1980) 2,7 millióra módosított. A kocka azóta a popkultúra része lett, és megszámlálhatatlan formában jelenik meg nap, mint nap a világ minden részén. Vajon hogyan sikerült ilyen helyzetből elveszíteni az előző évszázad legnagyobb üzleti lehetőségét? Miért nem emlékszik ma már senki a kocka klónjaira, a Bábel-toronyra, vagy a Kétkarikára?

A klónokra ma már szinte senki sem emlékszik. A képen a Kétkarika és a Bábel-torony

            Azt ma már nehéz elképzelni, hogy maga a kocka milyen tágra nyitotta a piac kapuit a magyar logikai játékok előtt,. A magyar gyártó, a Politoys, mely 1979-ben 91 millió forintos bevétellel zárta az évet, két évvel később már 625 millió forintot könyvelhetett el, és exportjuk ezidő alatt 400 ezer dollárról 20 millióra növekedett. Ráadásul 1981-ben Rubik Ernő már egy új találmányát, a Bűvös kígyót is bemutatta, melyre azonnal érkezett egy 3 millió dolláros osztrák megrendelés. Nem csoda, hogy a szintén magyar Fok-Gyem szövetkezet is lépett, és piacra dobták a két fentebb már említett logikai játékot. 1981-ben úgy tűnt, hogy Magyarország felzárkózhat a világ legnagyobb játék exportőrjei mellé.

            Mégsem így történt, amiről elsősorban a tervgazdaság tehet. Ahogyan egy újságíró abban az időszakban elmésen megjegyezte: „a tervgazdaságban sokkal több a terv, mint a gazdaság”. Ez pedig a logikai játékok esetében is azonnal igazolást nyert. A Politoys  ugyanis 1981 előtt a magyar piacra történő gyártásra volt berendezkedve és felszerelve, ami az egyes termékek esetében ritkán jelentett többet 50 ezer eladott példánynál. Persze a cég azonnal banki kölcsönökért folyamodott, ám 1980-ban még senki sem hitt a kocka sikerében, ami akkoriban be is zárta a kassza ajtaját. Bár a megrendelések és a folyamatos külföldi elismerések nyomán végül a kölcsönök mégis megérkeztek, a magyar cég addigra súlyos lépéshátrányba került. A végtelen piacot elárasztották a tajvani hamisítványok, amiket óriási számban és alacsony költségek mellett ontottak az ottani gyárak. Ekkor pedig a Politoys megdöbbentő lépésre szánta el magát.

            Bár a logikus lépés valószínűleg mindenki számára az lett volna, hogy a magyarok felszólítják a szóbanforgó vállalatokat a hamisítás azonnali befejezésére, ehelyett óriási mennyiségben kezdtek rendelni tőlük, majd a hamisítványokból teljesítették a beígért nyugati szállításokat(!) Az eredmény pedig katasztrofálisra sikeredett! Az 1982 évi szállítmányok több, mint 88 százalékát küldték vissza a külföldi partnerek, mert olyan silány minőségűek voltak, hogy azt a saját piacaikon képtelenség volt forgalomba hozni a korábbi áron. Ezt pedig még sikerült tovább fokozni a Bűvös kígyó esetében.

A Bűvös kígyó a Galerisavaria.hu képén.

            Ott ugyanis sikerült egy röpke másfél éves késést összehozni az induláskor, a beígért szállítási időponthoz képest (hogy mit jelent másfél év a játékpiacon, azt a moncsicsi kapcsán itt írtuk meg). A piac így ebben az esetben már egyszerűen a tajvani hamisítványok képében ismerkedett meg „Mr. Rubik” újabb csodájával, ugyanis azok előbb jelentek meg, mint a magyar eredetiek. A Politoys ekkor lényegesen ügyesebben járt el, mint korábban és a játékok helyett a jogokat adták el egy japán cégnek, így legalább a jogdíjakat sikerült bekasszírozni.

            Bár a Fok-Gyem lényegesen körültekintőbben működött és azonnal a banki hitelek megszerzésével és a gyártás felfuttatásával kezdtek, ők még ekkora sikereket sem értek el. Hiába érkezett ugyanis több, mint 1 milliós megrendelés 1981-ben a Rubik kockát is forgalmazó Ideal Toystól a Bábel-toronyra és a Kétkarikára is, ezt a rendelést 1982-ben, az átvétel és kifizetés előtt törölték. Ebben a lépésben valószínűleg szerepet játszott a magyar partnerekről 2 év alatt kialakult kép is, de a fő csapást az addigra erősen hódító kvarcjátékok jelenthették. A mechanikus logikai játékok forradalma így 1983-ra lecsengett, Magyarország pedig jóformán csak zsebpénzt keresett a néhány tízmillió játékon és a jogdíjakon. A Rubik kocka klónjaira pedig már csak a mai negyvenes-ötvenes korosztály emlékszik...  

További érdekességekért látogasson el weboldalunkra