Tó-retró

Tudtad, hogy a Dakar Ralit valójában Csepelen találták fel?

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2021. november 23. - drkardos

Gyári Csepelek és Ikarusok 20 ezer kilométeres útja kő- és homoksivatagban. Egy hihetetlen túra 16 évvel a Dakar előtt.

csepel_dakar1.jpg

A "Piros villám" valahol afrikában...

Fotó: Helytörténeti Gyűjtemény, Szigetszentmiklós

 TOVÁBB

11 komment
Ikarus Kádár kor Csepel márka

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr4316762618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szeme közé, laposan! 2021.11.24. 09:18:23

A Dakar hőskorszakában sem Dakarból indultak a versenyzők, de hát mindegy, régen volt.
Válasz erre 

Pierr Kardán 2021.11.24. 09:18:25

"Felül: Így nézett ki egy átkelés..."

Na, ez a kép jól láthatóan photoshop. A műhelykocsi aljára rá van montírozva a platós kocsi ponyvás része.

Katona koromban volt szerencsém D344-es Csepelt (ahogy a katonák hívták, Csepszont) vezetni elég sokat, nagyon megbízható volt, de vezetni kínszenvedés volt, duplán kellett kuplungolni sebességváltáskor a szinkronváltó hiánya miatt, a kormány holtjátéka középállásban kb. egy arasznyi volt, a légfék késedelme majd 1 másodperc volt (aztán meg befogott, mint a satu). A dízelmotort hideg reggeleken csak külső előmelegítéssel (értsd egy égő olajos rongynak a motortér alá való berakásával) lehetett elindítani.

Látszott rajta, hogy az 50-es évek fejlesztése testesült meg benne, még a hasonló korú szovjet teherautókhoz ("csőrös" ZIL164, "Molotov" GAZ51, stb.) képest jelentős volt az elmaradottsága, a 70-es évek szovjet technikájához képest (ZIL131, KRAZ255, URAL4320) pedig csak egy retró rozsdaboglya volt.
Válasz erre 

drkardos 2021.11.24. 09:20:53

@Pierr Kardán: A képet a szigetszentmiklósi Helytörténeti Gyűjtemény könyvéből szkenelték be. Szerintem amikor készült (1963-64) még nem nagyon volt photoshop...
Válasz erre 

konrada 2021.11.24. 10:04:35

@drkardos: Valóban: Az átkelős kép inkább a festmény kategóriában indulhat.
(De most komolyan: Leírtad, milyen járművek vettek részt a túrán, és azok között nem szerepelt 450-es platós.)
Válasz erre 

Alick 2021.11.24. 11:50:51

Mindenesetre marketingnek jó volt.
Válasz erre 

kewcheg 2021.11.24. 11:51:18

Az átkelős képről Hanzelka és Zigmund útikönyvei jutnak eszembe, ott voltak ilyen retusált fotók.
Viszont tény ami tény, a 60-as években Afrika biztonságosabb lehetett mint napjainkban.Az iszlám békésebb volt, a gyarmati hagyományok még elevenek voltak....
Válasz erre 

hypochloride 2021.11.24. 11:51:32

@Pierr Kardán: Annak idején a színes negatívokról készült pozitívot fényképezték be, bontották színre számítógép nélkül, igazi rácsokkal és nyomtatták ki valamilyen papírra. Ez a minőség abban a korban teljesen normális volt. Egyes színek nagyon élénkek, mások kissé (vagy jobban) elnyomottak, a kontraszt pedig igen sajátságos. Szóval, nem, nem photoshop :) Tényleg ilyenek az abból a korból származó színes nyomtatványok.
Válasz erre 

opati666 2021.11.24. 11:51:41

@konrada: Talán mert nincs is 450-es platós... A cikk nem is állít ilyet.
Válasz erre 

konrada 2021.11.24. 13:47:23

@opati666: Nem igazán vagyok képben a Csepelek sorszámozásában, így akár lehet, hogy a 450-es sorozatban a platós változat nem 450-nel futott.
Mindenesetre a képen 450-es fülke van platóval, miközben az egész festményszerű.
...mindenesetre a bloggernek is gyanús lett a kép, mert kivette az útleírásból, ez dicsérendő, mert bár tényleg jó hangulatú a kép, de reklám volt, és nem tartozik az úthoz. (A témához igen, hisz lehet, hogy később vettek belőle oda is.)
Válasz erre 

barbon 2021.11.24. 13:47:32

@Pierr Kardán: @hypochloride: Katona koromban nekem is volt szerencsém rengeteg Csepelhez,és mivel műhelyben töltöttem a két évet így természetesen a javításhoz is.Végtelen egyszerű szerkezetek voltak.Amennyiben rendben volt a motorja és az akkuja sohasem kellett az indításával bajlódni.A váltóról csak annyit,hogy valóban nem szinkron váltója volt,de egy megszokás után hang nélkül lehetett vele váltani.Akinek egy kicsit több érzéke volt az meg kuplung nélkül is tudott váltani,fel-le.
Válasz erre 

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.12.07. 14:59:10

@Pierr Kardán: Lehet hogy igazad van és pl a csőrös Zil jobb volt terepen, mi a seregben mégis Csepellel mentünk szőlőt szüretelni (alföldi homokban). Akkora nagy fa hordó került a csepel platójára, hogy a raktér oldalát le kellett hajtani mert fél-fél méterrel nyúlt túl oldalt a platón a hordó. :-) A hordó minden fuvarra púpozva lett szőlővel. Hátsó tengely majdnem beleért a homokba. Mégis 1-es fokozatban felezővel, difizárral ha araszolva is és bőgő motorral, de elvitte a túlsúlyos rakományt a sorok közül a szintén homokon lévő pincészetbe (országútra nem kellett kimenni vele).

Miért dönthettek vajon a Csepel mellett? Mert a Csepel 25-30 liter gázolajat evett százon (száz km per órás tempónál), míg a Zilek 40-100 liter benzint ettek százon (negyven - ötven kilométer per órás tempónál). Odafelé kimérték a sofőr srácok, ezért a Zileket már csak a hazafelé úton használtuk, azokat is úgy, hogy a negyvenet fogyasztó vonórúdon húzta a százat fogyasztót, a benzin fel nem használt, de persze hogy lemenetlevelezett - lekönyvelt aztán lefejtett normája pedig átalakult kanna borokká. :-)
Válasz erre 
süti beállítások módosítása