A teljes tilalom után készült az „alkotás”, egy hónappal a rendszerváltás előtt. Az író és a főszereplő mindent tagadott.
A nyolcvanas évek Magyarországán a felnőtteknek szóló tartalmak még erőteljes tilalom alatt álltak. Az ilyen témájú magazinok és filmek a kommunista közízlés elleni vétségnek számítottak, így nemhogy itthon nem készülhettek ilyen produkciók, de a határokon is abszolút tilalom alá esett a behozataluk. Ennek ellenére természetesen mindenki hozzá tudott férni egy-két német nyelvű „műalkotáshoz”, ám ritkaságuk okán ezek komoly potenciállal bírtak a fekete cserepiacon. A szigorú tilalmakat az 1986-ban született sajtótörvény még megerősítette, ám a végnapjait élő rendszer fejetlensége mégis megnyitotta Pandora szelencéjét.
A nyolcvanas évek második felére a tilalom némileg lazulni kezdett, hiszen a művészi aktok és a nem kizárólag meztelenkedésre épülő lapok (lásd nyuszis magazin) már átcsúsztak az ellenőrzésen. Ugyanakkor a hazai lapkiadás liberalizációja is megindult, így a kitűzött feltételeket teljesítő, vállalatok, ktsz-ek már maguk is nyomtathattak lapokat. Ehhez csupán egy laptervet kellett leadni a megszűnőben lévő Tájékoztatási Hivatalhoz. Ez egy rövid leirat volt a lap tematikájáról, nagyjából 1,5 oldalon. Persze egy ideig még adni kellett a látszatra, így az 1988 július végén indult, első hazai felnőtt magazin, a Szexpressz felvilágosító lapként szerepelt. A nyugatnémet High Society GmbH és a Népszava Kiadó által tető alá hozott médium így hivatalosan az Országos Egészségvédelmi Tanács gondozásában jelent meg. A látszatnak némileg ellentmondott, hogy a nulladik szám címlapján Samantha Fox énekesnő félaktja szerepelt, igaz biológia vizsgálódásokra az is adott okot bőven. A bátor próbálkozás igazi folyamot indított el, hiszen egy hónapon belül két másik „felvilágosító lap” is útjára indult.
Az újságos bódékban is feltünedeztek a "felvilágosító lapok"
Fotó: Fortepan/ MHSZ
Bár a lapok esetében a tematika, számonkénti lejelentése még mindig működött (másfél oldalnyi terjedelemben), az engedélyt minden (egyre merészebb) szám megkapta. Ekkor azonban a könyvek még mindig tilalom alatt voltak. 1989 májusában ugyanis az aktusokat premier plánban mutató képekkel teletűzdelt „Magda asszony álma” című regény még elbukott a cenzúrán. A hivatkozás a sajtótörvényben található kitétel volt, mely szerint: „nem jelenhet meg - egyebek mellett - olyan mű, amely a közízlést sérti”. Ennek köszönheti a „Pornósztár volt őnagysága” a magyar irodalomtörténeti elsőségét, hiszen ennek könyv változata a rendszerváltás előtti hónapban, 1989 szeptemberében már piacra kerülhetett. Magda asszony erről csak álmodhatott...
Maga a könyv annyira forróra sikeredett, hogy írója csak álnéven mert megjelenni a borítón, így D. Szabó László helyett L. di Sartore jegyezte a művet. Az eredetileg újságíró végzettségű Szabó a könyv megírásakor a Tervezőintézetben volt „elfekvőben” lévén korábban összerúgta a port a hatalommal. Az ország első felnőttkönyve egyébként egy Oslóba, majd Koppenhágába szakadt magyar lány történetét meséli el. Miként lett szerény magyar szeretőből nagyvilági pornósztár, miközben természetesen sikerült megőriznie tisztességét: inkább befejezte filmkarrierjét, mintsem, hogy emberek után állatokkal is hajlandó legyen...
Az író egy interjúban elmesélte, hogy az őnagysága nem fikciós könyv. Egy gyönyörűszép, koromfekete hajú, volt kolléganője hívta fel telefonon egyik nap, aki korábban külföldre disszidált, majd „sztár” lett. Hazalátogatva kikívánkozott belőle a történet, amelyet csak le kellett írni. Ez a művelet olyan jól sikerült, hogy a könyv két hét alatt 140 ezer példányban fogyott el, és ezután még utánnyomásban is elment 60 ezer. Ezek után nem lehetett kétséges, hogy a „műalkotás” mozgóképért kiált, így megindult a videováltozat forgatása is.
Bár ekkor hazánk lányai már fel-fel tünedeztek a külföldi filmekben, a hazai felnőttfilmezésben mégis mérföldkő az első magyar film megjelenése. Ennek megfelelően a könyv megjelenése után alig 3 hónappal egy elegáns sajtó-bankett keretében le is vetítették az azonos című alkotást. A december 17-ei bemutató jelezte, hogy a készítők számítanak a karácsonyi időszak ajándékéhségére, így 1950 forintért (nagyjából egy heti átlagbér) bárki a fenyő alá tehette őnagyságát, vagyis L. Laurát. Azt, hogy milyen légkörben született az alkotás, jól szemlélteti, hogy az egyik férfi főszereplő botrányt robbantott ki a sajtóeseményen. Az egyik lap ugyanis leírta a civil nevét egy interjúban, ezért félt, hogy kivágják a munkahelyéről...
Maga a csodás adottságokkal megáldott címszereplő ekkor már nem volt ismeretlen a férfiközönség egy része előtt, hiszen 17 éves kora óta táncos, majd sztriptíztáncosként dolgozott a pesti éjszakában. Mivel ő már olvasta a könyvet, amikor a rendező felhívta, azonnal igent mondott a felkérésre (amit családja és barátja sem ellenzett). Laura a film után a hazai felnőttfilm nagyasszonya lett, ráadásul ismertsége más munkákat is hozott neki bőven. Az egyik legelegánsabb mulatóban, a Savoyban ő lett a műsor sztárja, és még színpadi szerepet is kapott. Bencsik Imre, Úriember jó kriptából című sci-fi színdarabjában lépett fel, melyet Bujtor István rendezett. Az aktív munkától 1995-ben vonult vissza, ám addigra több, mint 300(!) film volt a háta mögött. Utolsó felnőttartalommal kapcsolatos munkáját is ebben az évben fejezte be. Lemondott a Szexpressz főszerkesztői posztjáról. A két első sorsa így 7 évvel a lap indulása és 6 évvel a film megjelenése után elvált egymástól...
Mondja el véleményét a Balatonról és nyerjen értékes ajándékokat! Segítse munkánkat és töltse ki a Tó-retró Nagy Balaton Kutatását!
