Tó-retró

Ön is rosszul ismeri a Kádár-kocka eredetét!

2022. február 07. - füredianna

A háztípus, ami tervek helyett szájhagyomány alapján épült és amit nem is a Kádár-korban találtak fel.

kadarkocka.jpg Forrás: Hungaricana - Budapest Főváros Levéltára - HU_BFL_XV_19_c_11_2642

Országszerte még ma is több millió ember él Kádár-kockában, azaz sátortetős kockaházban, amely meghatározza a magyar vidék arculatát. Gondolhatnánk, hogy ez az építészeti műremek a kádári szocializmus öröksége, a panelrengetegekhez hasonlóan. De a Kádár-kocka – elnevezés ide vagy oda – bizony nem a gulyáskommunizmus idején született. Történészek sokasága kutatta a tipikus négyzetes alaprajzú, jellemzően 100 m2-es, sátortetős típusház eredetét, akik végül arra jutottak, hogy a magyar vidék jellemző épülete mögött nem állt semmilyen szocialista központi tervrajz vagy építészeti határozat. Sőt az első ilyen ház terve még csak nem is a Kádár-korban született meg, hanem 1930-ban, Major Máté építész jóvoltából.

Az eredeti rajz egy puritán, „szabályos” 9.9x9.9 méteres alapterületű, sátortetős, kockaházat ábrázolt, amelyet Pestszentlőrincen, az Eperjes utcában szándékoztak felépíteni. Természetesen a 30-as években még nem dúlt kockaépítési láz a magyar vidéken, már csak amiatt sem, hogy a világválság, később pedig a háború ezt teljesen lehetetlenné tette. Így végül az egyszerű, praktikus kockaház nem terjedt el az országban.

tipustervek.jpg

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár - Műemlékvédelem 2018.

1945-ben felszabadultunk a német megszállás alól és beköszöntött a szovjet korszak, amely magával hozta az építkezési lázat is. 1946-ban az akkori kormányzat határozatban szabályozta a vidéki újjáépítés folyamatát is, eszerint a háború után épülő családi lakok nem lehetnek kisebbek mint 40 négyzetméter, telekszélességtől függően a hagyományos fésűs tornácos vagy kocka formából lehetett választani. Minden épületben legalább két szobának, konyhának, kiskamrának és egy mosdóhelyiségnek kellett helyet kapnia. A nagy szabadságtól megrészegedett parasztság természetesen rögtön a kockaforma mellett tette le voksát, mivel a két ablakos épületet jóval előkelőbbnek gondolták a korábbi hagyományos tornácos verzióhoz képest, ahol az utcafronton többnyire csak egy ablak volt látható. De sajnos az 50-es évek elején a Rákosi-korszak ismét elejét vette a nagy vidéki építési láznak, ugyanis az akkori kommunista korszellem kapitalista vágyálomnak minősítette a saját ház elképzelését, és nem támogatta azt semmilyen formában. A vidéki emberek tehát továbbra is a régi egyablakos vályogkunyhókban nyomorogtak többedmagukkal, és csak elvétve épült fel egy-egy kockaház a szerencsésebbeknek.

260268994_10216922702940034_6261590425067670129_n.jpg

Megjelent a Tó-retró blog szerzőjének első könyve, mely mindenki számára érdekes, aki élt, dolgozott vagy nyaralt valaha panelépületben. További információ, rendelés itt!

 

A nagy változást az 1950-es évek vége hozta el. A kádári konszolidáció azt tűzte ki célul, hogy nemcsak a városi emberek lakhatását, de a vidéken élők házgondjait is megoldja. Ráadásul az 1949-es és 1957-es nagy árvíz több falut is teljesen romba döntött, így valamit ki kellett találni. Végül 1959-ben kiírtak egy nagy nemzetközi tervpályázatot, amelyben a hangulatos, praktikus magyar vidéki ház legjobb tervezetét keresték. Érkezett is számos háztípus a pályázatra, amelyeket a központi pártvezetés közreadott a vidéki tanácsoknak (a Polgármesteri Hivatalok elődjei, akik akkor a háztervek engedélyeztetéséért feleltek és felügyelték az építkezéseket). De hiába a tervrajzok bősége, győzött a korszellem és a divat. Ma már tény, hogy a mindannyiunk által jól ismert kockaházak nem konkrét típusterv alapján készültek, hanem a tulajdonosok elképzelési alapján. Az építkezők többsége a szomszédok kockaházait másolta, az tervezőmérnökök pedig jórészt csak az aláírásukkal hitelesítették a divatos építményt. Hiába utálták a kor tekintélyes építészei a vidéki sátortetős kockákat, hiába próbálkoztak az építési vállalatok újabb és újabb háztervekkel és ötletekkel. A vidéki ember ízlését két évtizeden keresztül sem sikerült megreformálni, győzött a kocka! Végül 1959 és 1980 között több, mint 800 ezer ilyen kockaház épült meg országszerte, a kedvezményesen adott OTP Hiteleknek köszönhetően.

 alaprajz.jpg

Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár - Műemlékvédelem 2018.

Eleinte a kockaházak egyszintesek voltak, vagy vályogból, vagy téglából épültek. A ház mellett egyéb kiszolgáló helyiségek is helyet kaphattak (ólak, nyári konyhák). Elmaradhatatlan volt a telken a kiskert is, amelynek meglétét és a háztáji kertészkedést a Kádár-vezetés kifejezetten támogatta, ezzel is enyhítve a nagy élelmiszerhiányt. A 60-as évek végére a falusi lakosság is egyre inkább urbanizálódott, a gulyáskommunizmus „jóléte” pedig abban nyilvánult meg, hogy sok helyen a Kádár-kockák kaptak egy pinceszintet vagy alagsort. Az immár kétszintes épületeket színes kőporral, csicsás csempékkel és mindenféle kreatív bevonattal, díszes tetőkkel látták el a tulajok, hogy otthonuk minél inkább elüssön a szomszédok egyenházaitól. A Kádár-kockák építésének virágkora egészen a 70-es évek végéig tartott, amikor az ifjú családok már nem 100 négyzetméteres kockaházba vágytak, hanem alpesi kétemeletes családi otthonba. De ez már egy másik történet....

 Csatlakozz Facebook rajongóinkhoz és további érdekességek, múltidéző csemegék várnak!

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr4817276884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

yerico1 2022.02.08. 10:26:57

"A Kádár-kockák építésének virágkora egészen a 70-es évek végéig tartott, amikor az ifjú családok már nem 100 négyzetméteres kockaházba vágytak, hanem alpesi kétemeletes családi otthonba."

És az akkor épült kétemeletes házakat már a legtöbbje fillérekért adná, mert megöregedtek, egyedül élnek az ötszobás házban, kifűteni egy vagyon, de senkinek sem kellenek. Bezzeg a kockaházak piaca ma is pörög, mert a 100 m2 egy ideális méret.

Quattroman 2022.02.08. 10:27:44

A színes kőporba jellemzően még csillámport is kevertek, hogy a vakolat még feltűnőbb legyen.

csker 2022.02.08. 10:27:50

Túllépve a szövegben használt "felszabadulás" kifejezésen (pfuj), annyit hegyeznék meg, hogy a nagyapám 1942-ben kezdett építeni egy szabályos kockaházat (na, nem 100 m2-eset), vagyis valóban nem Kádár-kori az ötlet.

drkardos 2022.02.08. 10:30:39

A "konfekció szófordulatot" az Indexes szerkesztőknek "köszönhetjük". Ahogy itt, a blogon látható, az eredeti cím nem így hangzik...

para_noir 2022.02.08. 11:10:04

@yerico1: Feleségem szülei a nyolcvanas években építkeztek a XVIII. kerületben, 100 nm körüli alapterület, három emelet, igaz alul üzlethelyiség volt meg raktárak (most egy gigantikus spájz és lomtár az egész) rettentően rosszul elosztott zegzugos labirintus, a fenti két szint alapvetően jó, de mostanra 79 meg 74 évesek, ketten vannak, a lányaik kirepültek, az ablakok rosszak, a fűtésrendszer évek óta haldoklik, a hálók az emelten vannak legfelül, após már alig tud járni, kínszenvedés neki a lépcsőzés, egyszer le fog gurulni, és akkor game over. Papíron ér most vagy 80-90 millát, de a gyakorlatban valszeg nehéz lenne eladni, elavult monstrum, legalább egy húszast rá kéne dobni, hogy modern, élhető ház legyen, de 300 nm-re keveseknek van szükségük. Marad a nyűglődés, mert eladni nem is akarják, tipikus én építettem a két kezemmel, én már itt halok meg.

Mérnork 2022.02.08. 12:14:33

Anyumék 1972-ben építették fel kockaházukat,vidéki közepes városban, amiben felneveltek kettőnket tesómmal.
Én 2000-ben építkeztem tőlük nem messze, de már lakóparki emeletes sorházat, oda nem lehetett mást, meg volt határozva a terv.
A mai napig sokkal praktikusabbnak tartom a 10×10m-es kockaházat.
Fajlagos külső falfelülete ideális a területéhez képest, az utólagos szigetelés se egy eszement költség. Egy átlagos család (apu, anyu+1-2 gyerek) tökéletesen elfér benne. És ha kirepültek a gyerekek, akkor se túl nagy a szülőknek, nem kell lépcsőzni se öregen, ami a mi "modern" házunkban már nem így van...

Muhammad Balfas 2022.02.08. 12:14:47

@csker: Találtam egy háború előttről származó példányt a neten, de sajnos a blog nem engedi közölni a linket. Csinosabb épület, mint a Kádár koriak többsége.

steery 2022.02.08. 13:02:06

A panelházakról lesz ilyen összefoglaló cikk? Ezeket egy ismerősöm csak úgy emlegette, hogy a Sztálin gótikus építészet remekművei.

pkovaks 2022.02.08. 13:02:14

@Muhammad Balfas: Megadod a linket de filvegzödes nelkul majd egy masik sorban megadod csak a filvegzödest....Aki kivancsi ra az majd összerakja...

Gukker 2022.02.08. 13:49:11

@Quattroman: "A színes kőporba jellemzően még csillámport is kevertek, hogy a vakolat még feltűnőbb legyen."
Vagy ami még jobb, üveggyapotot.

@steery: "A panelházakról lesz ilyen összefoglaló cikk? Ezeket egy ismerősöm csak úgy emlegette, hogy a Sztálin gótikus építészet remekművei."
Hát, azért a panelházak jóval későbbi konstrukciók, mint Sztálin uralkodása. Még a SZU-ban is a hruscsovkákkal kezdődött a láz. Itthon meg még később.

janos? 2022.02.08. 13:49:33

Több cikket olvasta mostanában erről a háztípusról. Tényleg elképesztő, hogy pár illusztrációként használt fotó szinte bárhol készülhetett volna az országban...

Egyébként magam is ilyenben nőttem fel, és ha szigorúan vesszük, most is ilyenben lakom. Talán az marad ki az olvasott cikkek majd' mindegyikéből, hogy nagyon sok Kádár-kocka nem egy lépésben épült, sok ilyen ház - a szüleimé is - egy kisebb épület kibővítésével érte el a végleges formáját. Az életszínvonal növekedésével sok egyszobás házat kockásítottak, csatlakozva ezzel is az alakuló középosztályhoz. A 800 ezres darabszám így már sokkal érthetőbbé válik.

Spermahajder 2022.02.08. 19:37:34

Még szép hogy nem a Kádár-korban tervezték! Nagyapámék zuglói, Rákos patak közeli kockaházát a II. világháborúban egy bomba telibe találta, azóta nem vagyunk zuglói háztulajdonosok.

Girhes Joe 2022.02.08. 19:37:47

@steery:
Szerintem a sztálinbarokkra gondolsz... de az nem a panel, hanem a nálunk az 50-es években dívott irányzat, amiben egyszerű geometrikus formájú épületeket borítottak be sok apró csicsával, oszloppal, árkáddal (innen a barokkra utalás), és ezt itt-ott sikerült egész ízlésesen is művelni. A panelek (meg egyéb technológiájú, de emeletes lapostetős kocka) lakóházak, meg a teljesen funkcionális beton-üveg irodakockák későbbi irányzat termékei, aminek nincs is igazi neve, de a lételeme a dísztelenség, sőt még a véletlenül összejövő szimmetriát is igyekeztek kerülni (mint ahogy most is ez számít trendinek építész berkekben).

uluk4i 2022.02.08. 19:37:57

@Mérnork: a mi környékünk (Dél-Alföld) is tele van ilyen házakkal. Kívülről nem nagy durranás, de belül teljesen jól el lehet férni egy 4 fős családnak. Hungarikum, na...

nyelv-ész 2022.02.08. 19:38:09

Attól tartok, a kockaház nem csupán a falusi ízlésficam eredménye. A 60-as, 70-es években nagyon sok településen csak ilyenre adtak ki építési engedélyt.
A másik ok: a sátortetős szerkezet a leginkább strapabíró, ami a kor szégyentelenül silány építőanyagait tekintve komoly előny volt.
A harmadik ok: ez a forma a szakértelem nélküli, kalákában építkezőknek is adott esélyt, hogy a kész ház ne dőljön össze az első erősebb széltől.

mókusfülecske 2022.02.08. 19:38:23

Valóban nem a Kádár korszakban találták ki, de mivel a 90 százalékuk akkor épült meg, ezért kötjük hozzá a kádár-kocka elnevezést is...

eßemfaßom meg áll 2022.02.08. 19:38:29

@Mérnork: "elfér benne" azért ez még nem a XXI. századi komfort definíciója

Pierr Kardán 2022.02.08. 19:38:53

Olyan kockaházban születtem, amelyik a 30-as évek végén épült és már a 40-es évek közepére a nagyszüleim teljesen átalakították a belső elrendezését.

Érdekes volt az elrendezése, nem folyosós, hanem ún "körbejárós lett az elrendezése. Ez azért volt nagyon praktikus, mert a fürdőszoba és 3 lakószoba sarka egybeesett. Ezt a közös sarkot átalakították, hogy a fürdőszobában elhelyezésre került egy kazán. amelyből max 1 méteres csövekkel fűthetővé vált a 3 szoba belső sarkában elhelyezett 1-1 nagyméretű radiátor.

Szóval ez egy központi kazános, radiátoros fűtésű családi kockaház lett 1944-ben !!!

Egyéb szempontból persze nem volt praktikus, a belső szobák vagy csak a nappalin, vagy csak a fürdőszobán keresztül voltak elérhetők.

Aztán sajna hiánycikk lett a megfelelő minőségű szén, ezért az 50-es években megint átalakították a házat, középen a 3 szoba és a fürdőszoba közös sarkából kiszedték a központi fűtés kazánját és leszedték a radiátorokat és egy nagy cserépkályhát építettek be a közös sarokba, amit lehetett fával is fűteni.

Aztán a 70-es évek elején jött némi fellendülés, lett jó szén, fater visszaépítette a központi fűtést, ami olyan jól sikerült, hogy évekig abból élt, hogy más házakban is radiátoros központi fűtést szerelt :-))

Almandin 2022.02.08. 19:39:06

@para_noir: Valóban, ha valaki fiatal, nem gondol arra, hogy meg is fog öregedni. Ha hosszú távra akar valaki házat venni vagy építeni, érdemes inkább földszinteset venni, mert később gond lehet a lépcsőzés. Még 100 nm feletti házak is vannak egyszintes változatban. Társasházi lakást venni lift nélküli házban, magasabb emeleten hasonló. A későbbi eladhatóságra sem árt gondolni a tervezésnél, mivel adódhat olyan helyzet, hogy jobb elköltözni.

Girhes Joe 2022.02.08. 19:39:23

@janos?:
És az az érdekes, hogy a határon túli magyarlakta vidékeken is gyakori a sátortetős kocka (még a Székelyföldön is), sőt sokhelyütt ez jelzi is a magyarlakta vidék határát. A tótoknak is vannak típusterveik, tele velük a Felvidék, de pontosan látszik a vonal, ahol felváltják a magyar kockákat.

Muhammad Balfas 2022.02.08. 19:40:09

@pkovaks: images.app.goo. gl/KGq3CSwvd8xVVTYc6. Trükkök százai.:)

- duplagondol 2022.02.09. 22:17:23

@Girhes Joe: Romániában és Szlovákiában járva én nem fedeztem fel ilyen éles határvonalat... Te milyen különbségekre gondolsz?

- duplagondol 2022.02.09. 22:17:32

@Muhammad Balfas: A cikkben említett harmincas évekbeli, Major Máté által tervezett ház ma így néz ki (a Műemlékvédelem-folyóirat 2018/1-2. számában írt róla Prakfalvi Endre):

https://www.google.com/maps/place/Budapest,+G%C3%B6mbak%C3%A1c+u.+19,+1185/@47.4329263,19.2121729,3a,75y,107.63h,85.81t/data=!3m6!1e1!3m4!1sJgSjSdckdsjAdv-vG4f-oA!2e0!7i16384!8i8192!4m5!3m4!1s0x4741c2207c5e9637:0x35ecf31f40b4ad4b!8m2!3d47.4329252!4d19.2123798

- duplagondol 2022.02.09. 22:18:04

@para_noir: Azt gondolnám, ha sikerülne külön bejáratúvá tenni a felső szinteket, kétfelé osztva jobb eséllyel is lehet eladni őket. Úgy már talán megérné akár húszmilliót is rákölteni a felújításra.

www.penzcentrum.hu/hitel/20210118/kilatastalan-helyzetben-rengeteg-nyugdijas-a-csok-babavaro-menti-meg-oket-1109282#

Girhes Joe 2022.02.11. 14:43:56

@Girhes Joe:

Nyilván minél régebbi épületeket nézünk, annál jobban hasonlítanak mindenhol Kárpát-medence-szerte, aztán valahol az 50-es évektől kezdve válik szét régiónként, hogy hol milyen trendeket követtek.

Magyar falu Felvidéken:
http://www.google.com/maps/@48.0875798,18.9053575,3a,50.1y,290.35h,94.84t/data=!3m6!1e1!3m4!1siSg43I233sqrTjNAQ7zzvA!2e0!7i13312!8i6656

Tót falu:
http://www.google.com/maps/@49.266027,19.4455123,3a,75y,15.22h,87.9t/data=!3m6!1e1!3m4!1sRRgSy-i6ARhvLJqsKb9DkA!2e0!7i13312!8i6656

Magyar falu Erdélyben:
http://www.google.com/maps/@46.5782038,25.7951496,3a,75y,39.99h,84.49t/data=!3m7!1e1!3m5!1sAF1QipMNP06dn8AuQQAPd6E4VZv6i1eCmSXzUIoUeIRm!2e10!3e11!7i7680!8i3840

Román falu:
http://www.google.com/maps/@47.4192176,24.7651929,3a,75y,26.31h,88.76t/data=!3m6!1e1!3m4!1shhTJim5-VE3YbYbk9VctaQ!2e0!7i13312!8i6656

Erdélyben valóban nem mindenhol ilyen markáns a különsbég, mert a románok is sokfelé építettek sátortetős kockákat, a magyarok kockái meg inkább a régi parasztházak bővítései, ellentétben pl. az Alföld új építésű házaival.

Délvidék, magyar falu:
http://www.google.com/maps/@45.9260513,19.7632511,3a,75y,160.3h,88.35t/data=!3m6!1e1!3m4!1sOs2GU0fI2-_aP4stwhc4HA!2e0!7i13312!8i6656

Szerb falu:
https://www.google.com/maps/@44.4151889,20.6795395,3a,75y,118.4h,89.56t/data=!3m6!1e1!3m4!1su0yKNh8737LFsysHohLsow!2e0!7i13312!8i6656

Ez utóbbi már a történelmi határon kívül van, érdekes módon itt a falukép inkább az ezeréves határnál változik meg markánsan, nem az etnikai határnál. De egyébként még Ausztriában is érezhető különbség látszik, ahogy az ember Burgenlandból átmegy Stájerországba. Ha a kockáktól elvonatkoztatunk, általában is zártabbak a magyar falvak, az összes többi nemzetiség lazábban szeret építkezni, és jobban kedvelik az emeletráépítést is (illetve a tótoknál lapostetős családi házból jóval több van).
süti beállítások módosítása