Makacsul tartja magát a szóbeszéd, hogy a pancsolt italoktól végleges vakság is kialakulhat. Utána jártunk a sztorinak!

Fotó: Fortepan/ Szántó Zoltán

1961 januárja és 1964 májusa között összesen négy esetben okozott egy vagy több halálesetet és végleges vakságot az otthon pancsolt ital Magyarországon. Bár ezekre az esetekre talán már kevesen emlékeznek, a szóbeszéd a vakságról (szerencsére) makacsan tartja magát. Mi állhat az esetek hátterében és hogyan kapcsolódik a pancsolt szesz a házi – zug – főzésű pálinkához? Nézzük csak sorjában!

            1961 januárjában néhány tartálykocsi állt meg a nyíregyházai állomáson. A kíváncsi pályamunkások csakhamar kiderítették, hogy az egyikből alkohol csepeg a földre. Már aznap délután több, mint 20 vasutas kínálta otthon eladásra a demizsonokba, üvegekbe lefejtett tiszta szeszt. A buli azonban hamarosan véget ért, amikor 123(!) ember került a nyíregyházi kórházba. Bár valamilyen csoda folytán „csak” négyen vesztették életüket, a túlélők nagy része átmeneti vagy végleges látásromlásról, sőt több, mint 20-an teljes vakságról számoltak be. Két év múlva a halálozási arány sokkal rosszabbá vált azonban egy másik esetben.

Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás

            1963-ban a Szombathelyi Járműjavító egyik alkalmazottja fedezte fel, hogy az egyik javításra szoruló tartálykocsiból csepeg alkohol. Ő is riadóztatta munkatársait, és velük együtt dézsmálta meg a szállítmányt. „Hősünk” 1,5 liternyi szeszt osztott el saját maga és testvére között, melyből mindketten likőrt készítettek és vendégül látták két-két barátjukat. A mérleg: a négy barátból hárman meghaltak, míg a két testvér egy hétig lebegett élet és halál között. A rendőrség ekkorra már sokkal jobban figyelt az ilyen mérgezésekre, és így a többi csencselőt még fogyasztás előtt sikerült tetten érni. 1964 áprilisában azonban már hangosbemondós autókat kellett Szadán bevetni, hogy a Chinoin gyárból lopott szeszt ne fogyassza el senki, miután ketten meghaltak tőle. Ennek ellenére egy hónapon belül még egy halottat követelt az ingyen bódulat. De mi történt pontosan.

Jöhet pár érdekes sztori és rejtély a Balatonról is? Olvasson bele a Tó-retró blog szerzőjének új könyvébe! Minden, amit nem tudott a magyar tengerről, de nem volt kitől megkérdezni. Lebilincselő olvasmány… Részletek, megrendelés 

            Először 1911-ben jegyeztek fel ilyen gyanús haláleseteket a szesszel összefüggésben. Akkor összesen 174 ember került kórházba és közülük nyolcvanan többé már nem is tértek haza. Mint kiderült a ludas 4 deciliternyi(!) tiszta szesz volt, melyet sokszorosára hígítva adtak el kéz alatt. Ami azonban még sokkal fontosabb, hogy minden esetben metilalkohol került az üvegekbe a szeszesitaloknál egyébként fogyasztott etilalkohol helyett.      

            A metilalkohol (más nevén: metanol, faszesz vagy kolumbiai szesz) színe, a szaga és az íze is a megtévesztésig hasonlít az etilalkoholéhoz, így vegyi elemzés nélkül képtelenség megkülönböztetni őket. Mivel bizonyos vegyi folyamatok révén szinte minden alkoholos erjedési folyamatnál keletkezik faszesz is, így kisebb-nagyobb mennyiségben minden szeszes ital tartalmaz valamennyit. A legkevesebb metanol a fehér borokban van, a vörös borokban valamivel több, ám a legnagyobb mennyiség a pálinkákban fordul elő, ami a készítés folyamatával magyarázható. Persze – üzemi körülmények között – itt elenyésző mennyiségekről beszélünk, ami kevésbé ártalmas az egészségre, mint maga a berúgás. Ha komolyabb mennyiségekről beszélünk, akkor 5—10 milliliternyi metanol is mérgezést okoz, de az orvosi szakirodalomban arra is van példa, hogy ekkora adagtól meghalt a beteg. A halálos adag egyébként 30 és 100 ml között van, azaz egy-két féldeci (tiszta) metilalkohol vagy 4-5 féldeci pálinkává vizezett megivása már végzetes kimenetelű!

            A mérgezettek eleinte rendszerint általános, többfajta betegséggel együtt járó tünetekről: szédülésről, fejfájásról, émelygésről, hányingerről, hányásról, gyomor-, has- és deréktáji fájásról, elesettségről és izomfájdalmakról panaszkodnak, hamarosan megjelenik azonban a baj legjellemzőbb tünete — a homályos, ködös, látás, amelyet átmeneti, ám súlyos esetben végleges vakság követhet. Egyidejűleg módosul a szívverések percenkénti száma, a lélegzés erőltetetté válik, légszomj és görcsök gyötrik a beteget, s eszméletvesztést követően légzésbénulás miatt áll be a halál. A gyógyításban kulcsfontosságú az időtényező és az a tény, hogy a szervezett a metilalkoholt csak lassabban képes bontani, mint az etilalkoholt, így amíg az utóbbi van a vérben, a metanol „vár a sorára”. Bármilyen meglepő, de az orvosok gyakran itatnak alkoholt ilyenkor a betegekkel, hogy lassítsák a metanolmérgezés kialakulását. Egyébként a gyanú esetén beteget az orvos vagy a mentő megérkezése előtt melegen takarjuk be, mert fokozottan érzékeny a lehűlésre! A szempanaszok jelentkezésekor pedig nyomban adjunk rá sötét szemüveget, vagy kössük be a szemét, mert ez nemcsak a fény okozta szemfájdalmat, hanem a szem idegelemeinek a károsodását is enyhíti! De vissza a pálinkához!

            A hatvanas évek metanolrettegése idején több, házi készítésből (tegye fel a kezét, aki főzött ilyet kuktafazékban) lefoglalt pálinkát elemeztek ki, és az eredmény rémisztő volt: nem egy ízben találtak olyan italt, amelynek egy literében is halálos adagú metilalkohol volt! Hogy megértsük, mi a gond a pálinkával, ahhoz még néhány dolgot tudnunk kell. Az egyik első és legfontosabb, hogy a faszesz forráspontja alacsonyabb az etilalkoholénál vagyis a megjelenő szesz először mindig metanol. Ha az ilyen metilalkoholos előpárlatot egyáltalán nem, vagy nem idejekorán különítik el a középpárlattól, s a középpárlatot nem tökéletesen finomítják, a pálinkában több-kevesebb metanol marad Az otthoni zugpálinkafőzésnek éppen az az egyik veszélye, hogy érzékszervi ellenőrzéssel — kóstolással — a már ismertetett okok miatt nem állapíthatjuk meg a párlat faszesztartalmát, s így csaknem bizonyos, hogy a pálinka metanollal szennyeződik.

Persze a hivatalos pálinkafőzdékben ez az eljárás tökéletesen biztonságos módon zajlik, ám a kuktából, rézüstből, gulyáságyúból vagy a jó ég tudja, hogy milyen csodákból kendácsolt otthoni főzők erre nem alkalmasak. Az eredmény így folyékony életveszély, ahogyan a tisztázatlan forrásból (többnyire vegyi üzemekből) beszerzett olcsó tiszta szeszek esetében is könnyen lehet a házi tojáslikőr a keserű, utolsó méregpohár.