Tó-retró

Valóban meg lehet vakulni a házi készítésű pálinkától?

2022. augusztus 21. - drkardos

Makacsul tartja magát a szóbeszéd, hogy a pancsolt italoktól végleges vakság is kialakulhat. Utána jártunk a sztorinak!

faszesz1.jpg

Fotó: Fortepan/ Szántó Zoltán

 

1961 januárja és 1964 májusa között összesen négy esetben okozott egy vagy több halálesetet és végleges vakságot az otthon pancsolt ital Magyarországon. Bár ezekre az esetekre talán már kevesen emlékeznek, a szóbeszéd a vakságról (szerencsére) makacsan tartja magát. Mi állhat az esetek hátterében és hogyan kapcsolódik a pancsolt szesz a házi – zug – főzésű pálinkához? Nézzük csak sorjában!

            1961 januárjában néhány tartálykocsi állt meg a nyíregyházai állomáson. A kíváncsi pályamunkások csakhamar kiderítették, hogy az egyikből alkohol csepeg a földre. Már aznap délután több, mint 20 vasutas kínálta otthon eladásra a demizsonokba, üvegekbe lefejtett tiszta szeszt. A buli azonban hamarosan véget ért, amikor 123(!) ember került a nyíregyházi kórházba. Bár valamilyen csoda folytán „csak” négyen vesztették életüket, a túlélők nagy része átmeneti vagy végleges látásromlásról, sőt több, mint 20-an teljes vakságról számoltak be. Két év múlva a halálozási arány sokkal rosszabbá vált azonban egy másik esetben.

faszesz2.jpg

Fotó: Fortepan/ Urbán Tamás

 

            1963-ban a Szombathelyi Járműjavító egyik alkalmazottja fedezte fel, hogy az egyik javításra szoruló tartálykocsiból csepeg alkohol. Ő is riadóztatta munkatársait, és velük együtt dézsmálta meg a szállítmányt. „Hősünk” 1,5 liternyi szeszt osztott el saját maga és testvére között, melyből mindketten likőrt készítettek és vendégül látták két-két barátjukat. A mérleg: a négy barátból hárman meghaltak, míg a két testvér egy hétig lebegett élet és halál között. A rendőrség ekkorra már sokkal jobban figyelt az ilyen mérgezésekre, és így a többi csencselőt még fogyasztás előtt sikerült tetten érni. 1964 áprilisában azonban már hangosbemondós autókat kellett Szadán bevetni, hogy a Chinoin gyárból lopott szeszt ne fogyassza el senki, miután ketten meghaltak tőle. Ennek ellenére egy hónapon belül még egy halottat követelt az ingyen bódulat. De mi történt pontosan.

279533428_10217537832477888_660965488105467466_n.jpg

Jöhet pár érdekes sztori és rejtély a Balatonról is? Olvasson bele a Tó-retró blog szerzőjének új könyvébe! Minden, amit nem tudott a magyar tengerről, de nem volt kitől megkérdezni. Lebilincselő olvasmány… Részletek, megrendelés 

 

            Először 1911-ben jegyeztek fel ilyen gyanús haláleseteket a szesszel összefüggésben. Akkor összesen 174 ember került kórházba és közülük nyolcvanan többé már nem is tértek haza. Mint kiderült a ludas 4 deciliternyi(!) tiszta szesz volt, melyet sokszorosára hígítva adtak el kéz alatt. Ami azonban még sokkal fontosabb, hogy minden esetben metilalkohol került az üvegekbe a szeszesitaloknál egyébként fogyasztott etilalkohol helyett.      

            A metilalkohol (más nevén: metanol, faszesz vagy kolumbiai szesz) színe, a szaga és az íze is a megtévesztésig hasonlít az etilalkoholéhoz, így vegyi elemzés nélkül képtelenség megkülönböztetni őket. Mivel bizonyos vegyi folyamatok révén szinte minden alkoholos erjedési folyamatnál keletkezik faszesz is, így kisebb-nagyobb mennyiségben minden szeszes ital tartalmaz valamennyit. A legkevesebb metanol a fehér borokban van, a vörös borokban valamivel több, ám a legnagyobb mennyiség a pálinkákban fordul elő, ami a készítés folyamatával magyarázható. Persze – üzemi körülmények között – itt elenyésző mennyiségekről beszélünk, ami kevésbé ártalmas az egészségre, mint maga a berúgás. Ha komolyabb mennyiségekről beszélünk, akkor 5—10 milliliternyi metanol is mérgezést okoz, de az orvosi szakirodalomban arra is van példa, hogy ekkora adagtól meghalt a beteg. A halálos adag egyébként 30 és 100 ml között van, azaz egy-két féldeci (tiszta) metilalkohol vagy 4-5 féldeci pálinkává vizezett megivása már végzetes kimenetelű!

            A mérgezettek eleinte rendszerint általános, többfajta betegséggel együtt járó tünetekről: szédülésről, fejfájásról, émelygésről, hányingerről, hányásról, gyomor-, has- és deréktáji fájásról, elesettségről és izomfájdalmakról panaszkodnak, hamarosan megjelenik azonban a baj legjellemzőbb tünete — a homályos, ködös, látás, amelyet átmeneti, ám súlyos esetben végleges vakság követhet. Egyidejűleg módosul a szívverések percenkénti száma, a lélegzés erőltetetté válik, légszomj és görcsök gyötrik a beteget, s eszméletvesztést követően légzésbénulás miatt áll be a halál. A gyógyításban kulcsfontosságú az időtényező és az a tény, hogy a szervezett a metilalkoholt csak lassabban képes bontani, mint az etilalkoholt, így amíg az utóbbi van a vérben, a metanol „vár a sorára”. Bármilyen meglepő, de az orvosok gyakran itatnak alkoholt ilyenkor a betegekkel, hogy lassítsák a metanolmérgezés kialakulását. Egyébként a gyanú esetén beteget az orvos vagy a mentő megérkezése előtt melegen takarjuk be, mert fokozottan érzékeny a lehűlésre! A szempanaszok jelentkezésekor pedig nyomban adjunk rá sötét szemüveget, vagy kössük be a szemét, mert ez nemcsak a fény okozta szemfájdalmat, hanem a szem idegelemeinek a károsodását is enyhíti! De vissza a pálinkához!

            A hatvanas évek metanolrettegése idején több, házi készítésből (tegye fel a kezét, aki főzött ilyet kuktafazékban) lefoglalt pálinkát elemeztek ki, és az eredmény rémisztő volt: nem egy ízben találtak olyan italt, amelynek egy literében is halálos adagú metilalkohol volt! Hogy megértsük, mi a gond a pálinkával, ahhoz még néhány dolgot tudnunk kell. Az egyik első és legfontosabb, hogy a faszesz forráspontja alacsonyabb az etilalkoholénál vagyis a megjelenő szesz először mindig metanol. Ha az ilyen metilalkoholos előpárlatot egyáltalán nem, vagy nem idejekorán különítik el a középpárlattól, s a középpárlatot nem tökéletesen finomítják, a pálinkában több-kevesebb metanol marad Az otthoni zugpálinkafőzésnek éppen az az egyik veszélye, hogy érzékszervi ellenőrzéssel — kóstolással — a már ismertetett okok miatt nem állapíthatjuk meg a párlat faszesztartalmát, s így csaknem bizonyos, hogy a pálinka metanollal szennyeződik.

Persze a hivatalos pálinkafőzdékben ez az eljárás tökéletesen biztonságos módon zajlik, ám a kuktából, rézüstből, gulyáságyúból vagy a jó ég tudja, hogy milyen csodákból kendácsolt otthoni főzők erre nem alkalmasak. Az eredmény így folyékony életveszély, ahogyan a tisztázatlan forrásból (többnyire vegyi üzemekből) beszerzett olcsó tiszta szeszek esetében is könnyen lehet a házi tojáslikőr a keserű, utolsó méregpohár.

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr417910553

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sárfehér 2022.09.23. 21:35:02

Az erjesztett italokban keletkező metanollal való riogatást a francia borászok kezdték. Ti. a filoxéra-járvány után félő volt, hogy az amerikai szőlőfajták teljesen kiszorítják a hagyományos európaiakat. Ezért kezdték azt terjeszteni, hogy a direkttermő szőlőfajták (pl. Noah) borától meghülyül az ember. Mára már ez az állítás megdőlt, néhány direkttermő szőlőfajtát már rehabilitáltak is.
Az égetett szeszesitalok házi előállításával is hasonló a helyzet, kimondottan a szakma hivatásos részének álhírterjesztéséről van szó. Az igazság az, hogy erjesztéssel veszélyes mennyiségű metanolt előállítani nem lehet. A metanol nagy része a gyümölcs pektintartalmából keletkezik, de ez is csak kb. 1%-a a keletkező etanol mennyiségének, nagyon pektines gyümölcsöknél ez fölmehet 2%-ra is. Az, hogy a desztilláció során szétválasztható lenne a metanol az etanoltól, szintén hamis információ, a desztilláció során az etanol/metanol arány kb. végig állandó. Vagyis az, hogy az előpárlat etanolra vonatkoztatva több metanolt tartalmazna, mint a többi frakció, egyáltalán nem igaz. A hivatásos szakma mégis mind a mai napig hangsúlyozza ezt az álhírt (nyilván saját önös érdeküknek megfelelően), holott a tankönyvekben (pl. Sólyom Lajos: Pálinkafőzés) világosan le van írva, hogy ez nem igaz. A forráspontok különbsége a tiszta, egynemű fázisokra vonatkozik, az, hogy a különböző összetételű keverékekből milyen sorrendben távoznak az egyes komponensek gőzei, egy sokkal bonyolultabb kérdés, nem magyarázható egyszerűen a tiszta fázisok forráspontjával.
Egészégügyi szempontból pedig más a helyzet, ha valaki tiszta metanolt fogyaszt, vagy az etanol mellett egy kevés metanolt is tartalmazó italt. Ugyanis nem a metanol mérgez, hanem a hangyasav, amit az alkohol-dehidrogenáz enzim készít a metanolból. Igen ám, de ha etanol is jelen van, akkor az etanol leköti ennek az enzimnek a nagy részét, és így csak lassan, kis koncentrációjú hangyasav keletkezik, amit a máj képes lebontani. Éppen ezért metanol mérgezés esetén az elsősegély abból áll, hogy etanolt (bort) itatnak a mérgezettel. Vagyis ha pálinkaként fogyasztunk egy kis metanolt, annak sokkal kisebb a hatása, mintha azonos mennyiségű metanolt innánk etanol nélkül.
A földdel szennyezett, rohadt gyümölcsből készült cefrében keletkezhet egyéb mérgező komponenes, így a talajlakó vajsavbaktériumok kis mennyiségben vajsavat, butanolt gyárthatnak. Ez a mennyiség akut mérgezést nem okoz, de tartós fogyasztása egészségkárosodást okoz. Az ilyen cefrét amúgy a hivatásás bérfőzdék is simán lefőzik. Ami meglehetősen ritkán fordul elő, de nagyon mérgező, az szintén egy talajlakó baktérium által előállított akrolein. Ennek viszont olyan szúrós, átható szaga van, hogy könnyű felismerni, és amúgy sem inná meg senki, és a bérfőzdék is kötelezően megsemmisítik az ilyen párlatot.
Vagyis ha tiszta, egészséges gyümölcsből készítünk cefrét, és otthon pároljuk le, metanolmérgezést nem tudunk elérni. Alkoholmérgezést igen, mert ne felejtsük el, az etanol, bizony, méreg.
süti beállítások módosítása