Az első erőművünk építése a beat korszaktól a műholdas TV korszakáig tartott. Ezalatt sokat változott a világ.

Az épülő Paksi Atomerőmű

Fotó: Fortepan/ Magyar Rendőr

Egy atomerőművet felépíteni bizony nem tréfadolog. Noha tudjuk, hogy a Kádár-kori Magyarországon az építőipar nem feszítette túl az istrángot a mind nagyobb sebesség érdekében, a Paksi Atomerőmű sztorija nem csak emiatt sikerült szövevényesre. De nézzük szép sorjában!

            A volt kommunista országok történetében fontos dátum 1964, hiszen a blokk atomhatalma, a Szovjetunió ekkor helyezte üzembe a novovoronyezsi atomerőmű első VVER típusú atomreaktorát. Az akkori, már egy évtizede tartó „atomhype” következtében a keleti-blokk sok országában merült fel az igény egy atomerőmű építésére.

Novovoronyezs

Éppen ezért a szovjetek úgy döntöttek, hogy 1965-ben beindítják a Druzsba tervet, ami lehetővé tette az igények kielégítését. Az év szeptemberében elkészítették – a novovoronyezsi reaktor alapján egy 800 MW nagyságú nyomottvizes reaktorral dolgozó atomerőmű tervdokumentációját, melyet felajánlottak a blokk országainak. Noha 8-10 ilyen reaktorokkal épülő erőmű iránt jelentettek be azonnal igényt (elsősorban Bulgária, az NDK és Magyarország), az első államközi szerződés a valódi építkezésről hazánk és a Szovjetunió között került aláírásra, 1966 júliusában. A terv ekkor egy ’voronyezsi mintájú, kétszer 430 MW reaktorral szerelt erőműről szólt. A későn eszmélő országok így jócskán lemaradtak a szerződéssel, hiszen Jugoszlávia egy évvel később, Csehszlovákia 1969 októberében, míg Lengyelország és Románia csak 1973-ban írhatta alá a dokumentumokat.

            A mi esetünkben a következő dátum 1967 december, amikor kiválasztásra került a telepítés helye. A szovjet és magyar (többek között meterológus) szakemberek 16 változatot vettek figyelembe Magyarországon az erőmű helyének kijelölésekor. A hagyományos erőműveknél általában két tényező határozta meg, hogy hol építkezzenek: a fűtőanyag és a víz közelsége. Ebben az esetben a fűtőanyagot nem kellett figyelembe venni, hiszen a három évre szükséges mennyiséget, az urániumdioxidot, egyszerre helyezték be, és a mennyiség rendkívül kicsi volt. A Gyöngyösi Hőerőműben tonnákban mérve, 3—4 perc alatt égettek el annyi barnaszenet, mint amennyi a reaktor hároméves urán adagja. Valamennyi lehetőséget figyelembe véve, Paks szomszédságában, a 6-os út és a Duna közti területen jelölték ki a magyar atomreaktor helyét. Első tervek szerint 1975-ben kezdett volna üzemelni és akkor még 6-7 milliárd forintos költséggel kalkuláltak. A szovjetek pedig – a szerződésnek megfelelően – 1968. augusztus 1-én határidőre elkészítették és átadták a magyar atomerőmű műszaki tervdokumentációit. Egy hónappal később pedig már el is indultak a földmunkagépek és épülni kezdett a leendő munkások lakótelep is. Itt kezdődtek a vargabetűk a szépen induló projektben...

1970 januárjában a munkát félbeszakították. A magyar fél rájött, hogy az erőmű terveit még évekkel ezelőtt készítették el, s azóta bizony nagyot lépett előre a világ. A kutatások és tapasztalatok sokasodásával már ez alatt az 5 esztendő alatt is világossá vált, hogy az erőművet jóval komolyabb biztonsági előírások mentén kell újra tervezni, ráadásul az energiaigény növekedése miatt a várható teljesítményt is magasabbra kellett emelni (és a napjainkban látható eletromobilizálási hype ekkor még nem is volt látható!). A végső cél így már 2000 MW volt (a költség pedig 14 milliárdra nőtt). Ráadásul már nem is a novovoronyezsi erőmű mását, hanem egy jócskán módosított tervet kértek a szovjet féltől. Ennek megfelelően az összes reaktor üzembehelyezésének dátuma 1980-ra módosult, és 1975-re csak a felvonulási épületek és a lakótelep befejezését tervezték. De még így is túl optimista lett a becslés.

Idáig sikerült eljutni 1975-re. Ekkor már működnie kellett volna az erőműnek...

Különösen úgy, hogy a munkagépek csak 2 évvel később, 1972-ben dübörögtek fel újra. A magyar-szovjet államközi megállapodás létrejöttének évében született gyerekek ekkor kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat...  

Ha azt gondoljuk, hogy most azután gőzerővel és tényleg nekiestek a kivitelezésnek, akkor csalatkoznunk kell. 1977-ig inkább csak azzal foglalkoztak, hogy az egyre csúszó átadási terveket befogadhatóvá tegyék a nép számára, hiszen 1975-ben eredetileg már működnie kellett volna az erőműnek. Ráadásul 1977-re az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar ipar számára a szovjetektől kapott terveknek még a kivitelezése is túlságosan nagy falat a munka mennyiségét és a technológiát (nehézbeton használata, a szerkezetek beépítésének minősége, stb.) tekintve is. A tempó fokozásához komoly segítségre lesz a továbbiakban szükség. A szerződés évében született gyerekek ekkor mentek 5. osztályba, vagyis felsőbe...

Jöhet pár érdekes sztori és rejtély a Balatonról is? Olvasson bele a Tó-retró blog szerzőjének új könyvébe! Minden, amit nem tudott a magyar tengerről, de nem volt kitől megkérdezni. Lebilincselő olvasmány… Részletek, megrendelés 

Az 1978-ban életbe lépő központi beavatkozás pedig – az akkori kornak megfelelően – valóban komolyra sikeredett. Növelték az építők létszámát, jött tízszázadnyi katona, az összes elérhető KISZ brigád és egy csoport szakképzett lengyel hegesztő. Új munkarendre álltak át, bérpreferenciával és különböző szervezési intézkedésekkel serkentették az ütemesebb munkát. Nyolc évvel a reaktorok valós telepítésének kezdete után ugyanis végre elkészült a nagy mű, mármint az első működő reaktorblokk a tervezett négyből...

Első reaktort 1982. december 28-án, keddre virradóra, néhány perccel éjfél után kapcsolták országos hálózatra, ezzel (a még hiányos) Paksi Atomerőmű lett a 267. a világon. Persze ez még az eredeti tervekhez képest is csupán fél siker volt, hiszen 1975-re két működő blokkal számoltak a távoli múltba vesző eredeti elképzelések. Ha ezt a kitételt vesszük alapul, akkor a második reaktor indulása az ünnepelendő dátum, vagyis 1984 szept. 6, amikor a szerződés aláírásakor született gyerekek elérték a nagykorúságot. Ezen idő alatt zenében eljutottunk Koncz Zsuzsa, fekete-fehérben felvett, Rohan az idő című slágerétől az R-GO, a KFT, az Első emelet slágereiig és már hódított a Break Dance, valamint a neon szín-UV festék mánia Magyarországon is.

Eddig tartott az építkezés: A Metro együttestől az Első emeletig...

Ha a módosított terveknek megfelelő teljes kiépítést vesszük alapul (4 reaktorblokkal), akkor a kivitelezés 1987-ig, vagyis 21 évig tartott.