Kenyérbe rejtett arany, bőröndbe bújt ember, antik pénz a szendvicsben. Magasan volt a léc a keményvonalas seftelőknél.
Az aranyat rejtő kenyér
A vasfüggöny bezárulta után Magyarország szinte teljesen elszigetelődött a nyugattól, így az itthoni áruhiány egyre rosszabbá vált. A hazai termelés csapnivaló teljesítményét és silány minőségét nem ellensúlyozhatták a külföldi termékek. A magyarok külföldre csak komoly megszorításokkal utazhattak, és felkereshető országok listája is többnyire a keleti-blokk többi (hasonló körülmények között élő) vidékére korlátozódott. A nyugati és amerikai termékek magát a luxust testesítették meg ebben az időben, így nem csoda, ha a csempészet valóban nemzeti sporttá vált. Azok, akik tudtak nyugati országokban vásárolni, jóformán maguk szabhatták meg az árat, amit a behozott holmiért elkérhettek. Megkezdődött hát az évtizedekig tartó harc melyben az egyik térfélen a vámosok, a másik térfélen pedig az élelmes gyári munkásoktól, a jobb életben bízó háziasszonyokon át a profi csempészbandákig, az ország nagy része állt. Ahogy lenni szokott, egy ilyen heterogén csoportban mindig feltűnik néhány döbbenetes ötlet, mellyel a hatóság eszén próbálnak túljárni. Ezekből szemezgettem most olvasóim döbbenetére.
Ahogyan ma is, az előző rendszerben is alapvetően négy úton lehetett az országba be- vagy onnan kijutni. A határok őreinek így az érkező hajók, repülőgépek mellett az autókat és a vonatokat is figyelni kellett. Történetünk szempontjából ez utóbbi kettő a legérdekesebb, hiszen a legagyafúrtabb trükkök éppen Hegyeshalom környékén, Ausztria felől belépő autók és vonatok utasainak köszönhetően kerültek be a válogatásba. Kezdjük is rögtön a vonattal, a legendás Wiener Waltzerral. Ezen a vonaton ugyanis szinte minden alkalommal találtak valamit a tetőlemez és a belső mennyezet közötti résekbe tömködve. Ez lehetett bármilyen csomag, de gyakran – persze Ausztria felé – tiltott határátlépő is. Volt azonban olyan is, hogy egészen más módon próbált valaki áruvakságot előidézni a rend őreinél.
Egy alkalommal például a vámosok egy fülkében egyetlen embert sem találtak. Mivel nem sok idő maradt már az átvizsgálásra, így a tárolókon található bőröndöket a tulajdonos nélkül is elkezdték átvizsgálni. Az egyik poggyász esetében a vizsgálódó katona majdnem el is ejtette a bőröndöt, ugyanis az rettentően nehéznek bizonyult. Az ok prózai: 6000 darab 6,30-as és 2000 darab 7,65-ös pisztolylőszerre bukkantak, ami valóban igen nehéz szállítmány. A csempész nem lehetett túl nagy észlény, hiszen egyetlen poggyászt sem vitt magával a másik fülkébe, így nem volt nehéz kitalálni kié lehetnek bőröndök. Motozás közben meg is találták nála az egyik poggyász kulcsát és egy autó árának megfelelő osztrák schillinget, a cipője talpában kialakított titkos rekeszben.
Az ügyeskedő embereket gyakran nevezzük élelmesnek, de a vonatos csempészek esetében az élelem kifejezést érthetjük szó szerint is. Egy alkalommal ugyanis egy szimpatikus hölgyet ellenőriztek a határőrök a „Waltzeren”, akinél csupán egy kis utazótáska és egy elemózsiás szatyor volt található. Könnyű elképzelni a katonák meglepetését, amikor a zacskóban található kilós kenyér legalább öt kilót nyomott. A belsejét ugyanis kikaparták és az így keletkezett hiányt 40 pecsétgyűrűvel pótolták ki. Aranyat ér egy ilyen falat, bár a luxust még lehet fokozni kaviárral is! Egy csapat fiatal ötlete volt, hogy a vajas szendvics tetejére halmozott kaviár alá rejtett el nagy értékű antik aranypénzeket. A valutát (amit szintén tilos volt átvinni a határon), a vonat ablakán található, feltekerhető függönyre gombostűzték, majd egyszerűen felcsévélték. A vonatos kategória ásza azonban kétségtelenül az a hölgy volt, aki a külföldön beszerzett nercbundájára rávarrta(!) az ócska télikabátját, és így próbált átjutni a határon. Ha azt gondoljuk, hogy ezt már nem lehet űberelni, akkor nézzünk csak szét képzeletben a Hegyeshalom határátkelőnél kígyózó kocsisorok között a 70-80-as években!
Jöhet pár érdekes sztori és rejtély a Balatonról is? Olvasson bele a Tó-retró blog szerzőjének új könyvébe! Minden, amit nem tudott a magyar tengerről, de nem volt kitől megkérdezni. Lebilincselő olvasmány… Részletek, megrendelés
Ezen a határállomáson (és Rajkán szintén) naponta átlagosan 120 ezer vagyis percenként több, mint 80 ember lépett át valamelyik irányba. Sokan próbáltak itt a vámosok lankadó éberségére játszva átcsempészni dolgokat. A hatvanas években például elfogtak egy osztrák párt, aki éppen hazafelé tartott a nyaralásuk végén. Az ellenőrzésükkor minden rendben lévőnek látszott, míg a hátsó ülésre dobált bőröndjeiket ki nem nyitották. Az egyikben a ruhák alatt ugyanis két férfi lábat pillantottak meg a határőrök, míg a hozzájuk tartozó férfit az autó ülése alatt lelték meg. A bőrönd alja és az ülés ki volt vágva, így a lába kényelmesebben elfért a bőröndben, a teste pedig a padlón. Ha már lúd, legyen kövér alapon találtak a padlón egy gumicsövet is, ami a csomagtartóban kucorgó nőnek vezette be a levegőt, nehogy megfulladjon. Nem is hinnénk, hogy mi minden fér el egy autóban!
Például abban a veterán Mercedesben, ami utánfutót vontatva érkezett a határra, egy balatoni nyaralás reményében. A dupla fenekű lakókocsiban, az autó ajtajaiban, a hátsó üléstámlában és az első szélvédő alatti szellőzőben és egyéb helyeken pedig 935 kasmír fejkendőt, 9 magnetofont, 5 Black and Decker fúrógépet, 7 számológépet, 552 darab arany nyakláncot és 503 darab arany medált találtak a vámosok. Ja és a preparált küszöblemezbe is jutott még vagy 3 kilónyi arany. Mintha erről írta volna Rejtő Jenő a 14 karátos autó történetét...
Veterán Mercedes csempészésre felkészítve
Ezzel el is érkeztünk az igazi nehézsúlyú csempészhez, aki - mint utólag kiderült – egy hónap alatt 12 alkalommal járt túl a határőrök eszén, gondosan más és más határokon lépve be és ki az országból. A Zastava, amit vezetett, épp csak annyi holmit rejtett, ami hihetővé tette, hogy csupán egy-két napos túrán van, távol jugoszláv otthonából. A 13-ik alkalom azonban nem hozott neki szerencsét, ugyanis egy vámos rutinszerűen bepillantott az autó alá és amit látott, az rögtön gyanús lett neki. Látszott, hogy a kocsi alján lévő benzintartályt sokat babrálták mostanában, mert a rögzítő csavarok nagyon ki voltak fényesedve. Mi volt a trükk? A tankot vízszintesen kettéfűrészelték, mindkét részét lezárták és az alsó felébe benzint, a felsőbe csempészárut töltöttek. Az 1500 forintos fizetések korában 900 ezer forintnyi holmival bukott le a szerelőzseni. Végezetül pedig jöjjön egy inkább vicces, sem mint komoly próbálkozás a ferihegyi reptérről.
Egy meg nem nevezett labdasport csapat tagjai szerették volna rendkívüli képességeiket bevetve legyőzni a vámosok „válogatottját” (a külföldön szereplő sportcsapatok játékosai esetében mindig igen nagy volt a kísértés). Szóval a csapattagok szépen bemutatták szinte minden táskájukat a fináncoknak, de egy poggyász sehogyan sem akart idáig jutni. Azt minden játékos úgy lökte oda másnak, mintha csak a pályán passzolgattak volna. Talán sikerült is volna a terv, ha a rázkódástól nem szólal meg a táska, ugyanis a benne lévő egyik rádió ismertetni kezdte a Szabad Európa napi híreit. A vámosok – focista zsargonnal éve - azonnal lecsaptak a játékszerre és sebtiben át is vizsgálták. A táskából 80 „CORNAVIN” karóra, 18 táskarádió és még néhány kisebb arany „csecsebecse” bukkant a napvilágra, 96550 forint összértékben, ami akkoriban egy átlagembernek úgy öt évi fizetésének felelt meg. Persze a sportolók „más ligában játszottak”.
