Tó-retró

Így kell eligazodni egy ismeretlen lakótelepen

2022. október 20. - drkardos

Bár minden paneldzsungel teljesen másnak tűnik, pár egyszerű szabály ismeretével bármit megtalálunk csukott szemmel is.

lakotelep_tervezes1.jpg

Fotó: Fortepan/ Kotnyek Antal

 

A hatvanas években, a panelépítészet igazi térnyerésével párhuzamosan le kellett porolni a korábbi, lakótelepekre vonatkozó tervezési elveket, és azokat az akkori kor igényei kellett szabni. Ebben az esetben valóban leporolásról beszélhetünk, hiszen lakótelepeket Budapesten már a világháborúk, sőt a 20. század fordulója előtt is építettek (elég csak a tisztviselőtelep 1887-es alapítására gondolni). A hatvanas években konkretizált elképzeléseket ugyan később nem minden esetben tartották szem előtt, a telepek többsége mégis magán viseli azok alapelveit. Ennek köszönhetően a lakótelepen élő emberek egy másik telepre kerülve – kis túlzással – becsukott szemmel is tudnának tájékozódni. Nézzük hát, hogy melyek azok a jellemzők, melyek – szinte – minden paneldzsungelre igazak, és miért alakultak ki.

            Az első elv, hogy egy (tipikus) lakótelephez közeledve az út általában ketté ágazik és két irányból megkerülve a házakat a túloldalon újra egyesül. Ez a forma a legnagyobb áteresztőképesség mellett a leggyorsabb hazajutás kedvéért alakult ki. A telepet két irányból kerülő betonszalag ugyanis elosztja a déli- és északi (vagy éppen keleti és nyugati) „féltelep” házait közelítő autók forgalmát. Ráadásul segít a következő fontos elv betartásában is.

            A (tipikus) telepeken ugyanis nincs átmenő forgalom.

lakotelep_tervezes2.jpg

Fotó: Fortepan/ VÁTI

 

 

A kettéváló főútról behajtó autók csupán az úticéljukat jelentő ház parkolójáig hajtanak. Éppen ezért az ilyen utakon ritka a kereszteződés és nagy részük zsákutca. Ráadásul az emberi viselkedés ismerete következtében ezt még nem is kell feltétlenül kitáblázni. A telepen futó belső utak ugyanis többnyire keskeny, gyakran kanyargós kialakítást kapnak, míg a két főút a szokásosnál is szélesebb, szellős. Az autóvezetők ösztönösen az utóbbi úttípusokat választják, ha módjukban áll. A belső forgalom minimalizálása pedig a balesetmegelőzésen túl a zajcsökkentésben is komoly szerephez jut.

            A telep közepén általában szolgáltató épületek kapnak helyet. Ezek többnyire bölcsödét, óvodát és – főleg régebben – éttermet jelentettek (persze funkciójuk mára gyakran megváltozott). A gyermekekkel kapcsolatos épületek ilyen elhelyezésének célja egyértelmű: a házaktól és azok parkolóitól távol a legkisebb a gépjármű mozgás és a balesetveszély. Az étterem azonban elsőre talán nem nyilvánvaló. Ennek megértéséhez, tudnunk kell, hogy a panellakásokhoz egy új típusú életformát is terveztek az építésükkor. A zsebkendőnyi panelkonyhákat azért szabták olyan reménytelenül kicsire, mert nem számoltak a komolyabb főzés lehetőségével. Az elképzelés szerint a család tagjai napközben a munkahelyükön vagy az óvodában, iskolában étkeztek, ennek hiányában pedig a telepi éttermet keresték fel. Ott azután helyben fogyasztották el vagy ételhordóban hazavitték az ételt, amit már a pici konyhában is meg lehetett melegíteni. Hát ezért kapott központi szerepet az étterem.

konyvfoto.jpg

Jöhet pár sztori a Balatonról is? Olvasson bele a Tó-retró blog szerzőjének új könyvébe! Minden, amit nem tudott a magyar tengerről, de nem volt kitől megkérdezni. Lebilincselő olvasmány… Részletek, megrendelés  

 

 

            Gondolkodtak már azon, hogy mennyivel csendesebb lenne egy lakótelep, ha erdő lenne a közepén és így a házakig már nem is jutna el a hang? Nos valójában ez nem így van. A növények ugyanis nem minden frekvencia kiszűrésére alkalmasak. A „zöldszűrő” inkább a magas tartományok erejének csökkentésére válik be. A házak közötti parkok és a házak előtti kiskertek így nem is ezért kerülnek be a lakótelepekre. Ezek célja a házak közötti tér növelése, ugyanis minél szűkebb a hely két épület között, annál több zaj marad belül. Kutatások szerint a hangerő a távolság kétszerezésével mintegy 6 decibellel csökken. Az erre való törekvés még a szalagformában épített házsoroknál is megfigyelhető, hiszen azok többnyire szabad térrel (parkkal, játszótérrel) vannak elválasztva a szemben lévő másik házsortól. A sorfal síkjának megtörése vagy az egyedi házak elforgatása mind csökkentik a hangok visszaverődését.

lakotelep_tervezes3.jpg

Fotó: Fortepan/ Hlatky Katalin-Főkert

 

            Igen ám, de mi a helyzet a házaknak a már említett, a telep két oldalán futó főútvonalakra néző oldala esetében? Nos a zajcsökkentést szem előtt tartó tervezés itt is szült néhány jól felimerhető jellegzetességet. Az ilyen helyeken három tipikus elrendezéssel találkozhatunk, melyek egytől-egyig a hangerő csökkentését szolgálják. Az első, hogy ezeken a helyeken találjuk a telep legnagyobb parkolóit, az út és a házak között. A parkoló autók eseti zaja sokkalta könnyebben viselhető, mint a főút állandó és jóval nagyobb zúgása. Szintén a házak körüli tér növelését szolgálja a városi - léptékben - rendkívül széles járda kialakítása, a kellemesebb gyalogos közlekedés mellett. Ezt a megoldást gyakran kombinálják az alacsony, földszintes üzletsorok vagy garázsok telepítésével, szintén a lakóházak „zajos oldalán”.

lakotelep_tervezes4.jpg

Fotó: Fortepan/ Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

 

Az ilyen egybefolyó épületsorok kiváló zajszigetelő falként funkcionálnak és emellett a hangok irányításában is komoly szerepük van (a hang csak felfelé és az úttal párhuzamosan tud terjedni).

            Persze egy lakótelep tervezésekor rengeteg más szempontot is figyelembe kell venni, de az épületek és utak elrendezésének alapjai többnyire ezekben a szabályokban gyökereznek. Ha valaki tisztában van ezekkel az elvekkel, akkor jó eséllyel egy teljesen ismeretlen telepen is könnyedén megtalálja az óvodát, a parkolókat vagy éppen a kisboltokat, és eszébe sem jut, hogy miként tudná levágni az utat keresztül vágva a lakótelepen.

             

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr3217958572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lutria 2022.10.20. 20:38:46

Az a "vicces" tervezés amikor van kettő vagy több hosszú,4-5 lépcsőházas panelház,közöttük park,a két külső oldalukon a parkoló.Ha érkezik valamelyik lakóhoz valaki,rokon,cs.futár,postás,szerelő stb.az a parkolóban áll meg-de a főbejárat gyárilag a ház túloldalán a park felől van tehát meg kell kerülni a házat a lépcsőházhoz.A parkoló felől nem lehet bejutni a házba (nincs kaputelefon se mégha fentről nyitható is lenne az a kapu is)hacsak nem vagy lakó akinek van kulcsa a hátsó bejárthoz,kijönni ki lehet.Mondjuk jön a csomagos postás egy nehéz küldeménnyel-körbecipeli a ház körül,felviszi,majd rövidítve az utat kimegy hátsó kijáraton a furgonjához,kiveszi a következő csomagot és megint megkerüli a házat a másik lépcsőház/cím kedvéért...Némelyik háztípuson van alagút amin rövidíteni lehet,többségén nincs.
Érdekes elképzelés volt az otthoni főzés vs.étterembe járni vacsorázni téma,lett volna azoknak az éttermeknek akkora kapacitása hogyha a lakótelep pár ezernyi lakásában élő,lakásonként 2-3+főnek csak negyede-harmada este 7-8 óra körül megindul vacsizni azt le tudták volna ültetni és változatos ételekkel megetetni?
És egy héten hányszor és mennyiért?

AlexAston 2022.10.22. 13:43:54

Mennyivel élhetőbb egy ilyen koncepció, mint manapság a lakóparkoknak csúfolt betondzsungelek, szinte teljesen beépített szabad területekkel.

Mesterséges Geci 2022.10.22. 13:44:05

@lutria: zsenike, amikor ezeket a telepeket tervezték, még gondolatban sem volt online csomagküldő szolgálat, a borítékok cipelése meg nem volt akkora gond.
süti beállítások módosítása