Több, mint 50 évvel a halála után is nők millióit tanítja Horváth Ilona, akinek a könyve mindannyiunknak megvolt.

A XX. század második felében egyetlen magyar konyhából sem hiányozhatott Horváth Ilona szakácskönyve, ami több volt, mint egy egyszerű receptgyűjtemény. Ha valaki manapság fellapozza a népszerű kötet bármely kiadását, akkor nem csak a tipikus magyar ételek receptjeit találja meg, de hasznos tanácsokat kaphat az alapvető konyhai eljárásokról, tudnivalókról például hogyan kell berántani, illetve habarni egy főzeléket, vagy éppen mit kezdjünk a megmaradt ételekkel. Ki gondolná, hogy a leghíresebb szakácskönyv szerzője önmaga soha nem vezetett saját háztartást, hiszen nem volt családja. Annál több nebulót etetett viszont Törökszentmiklóson, ahol a helyi leányiskola kollégiumának igazgatónője volt. Itt receptekre, háztartásvezetésre, elegáns terítésre és egyéb tudnivalókra oktatta az ifjú leányokat, ha pedig a szomszédos fiúiskola növendékei meglátogatták őket, akkor nemcsak finom süteményekkel, de zenével is szórakoztatta a fiatalokat. Zongorázott, harmonikázott és népdalokat énekelt, szinte együtt élt a kollégium diákjaival. A vígkedélyű, egyedülálló tanárnőnek soha nem lett saját gyermeke, de összes diákját és rokongyerekét a sajátjának a tekintette, akiket finomabbnál finomabb ételekkel traktált.

 Ha kíváncsi, hogy pár évtizeddel ezelőtt mit ettek a Balatonon a SZOT-üdülők vagy az úttörők, hogyan lett a kukorica és a lángos a legkurrensebb cikk a magyar tenger partján, akkor olvasson bele a Tó-retró könyvtár legújabb kötetébe. TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

S bár máig őt tartják a magyar konyha egyik nagyasszonyának, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a neves szakácskönyvírónő horvát származású volt. Bár Horváth Ilona 1906-ban Brassóban született egy kilencgyermekes családban, ugyanakkor a pákozdi csatából ismert Jellasics horvát bán ükonokájaként látta meg a napvilágot. A bajor apácáknál nevelkedett Erdélyben, és a II. Világháború után költözött Magyarországra, ahol  elhelyezkedett Törökszentmiklóson a fent említett leánykollégiumban. Bár már korábban is megjelent egy füzetes receptgyűjteménye, tudását 1957-ben tette először közzé komplett szakácskönyv és háztartási tanácsadó formájában, a Hazafias Népfront jóvoltából. A könyvben az egyszerű rántott levestől kezdve a hidegkonyha különleges darabjaiig mindenről olvashattak a háziasszonyok: nem hiányoztak a főzelékek, főtt tészták, sütemények, torták, felfújtak, saláták, receptjei sem, de még azt is részletesen taglalta, hogy miként kell finom és tartós befőttet készíteni. Az 50-es években még nem igen foglalkoztak az ételek tápértékével vagy a különböző diétákkal, így Horváth Ilona fejtegetései az egészséges ételekről, a vitaminokról és az egyes ételek kalóriatartalmáról újdonságnak számítottak.

A praktikus tanácsokat és kiváló recepteket egybegyűjtő kötet óriási népszerűségre tett szert, nem csoda, hiszen Horváth Ilona csak olyan receptet válogatott be a könyvébe, amit önmaga is kipróbált. Bár a nagyközönség a magyar ízekkel azonosítja, akik ismerték, jól tudják, hogy a magyar konyha mellett a francia gasztronómia nagy rajongójának számított. 1963-ban a Magyar Nők Országos Tanácsa már a harmadik, bővített kiadást dobta piacra a szakácskönyvéből, ami pár év alatt több százezer példányban kelt el. Ez már valódi segítséget adott a háziasszonyoknak a háztartás megszervezésében, vezetésében. Fő célja a korabeli hirdetmények szerint az volt, hogy a család ésszerű élelmezésére tanítsa a háziasszonyokat, illetve bemutassa a konyhatechnikai eljárásokat. Szinte nincs is olyan magyar háztartás, ahol ne lenne ott valamelyik verzió a könyvespolcokon. A híres tanító és szakácskönyvíró Budapesten hunyt el 1969-ben, neve máig egyet jelent a magyar konyha házias ízeivel.