Egykoron a Balatonra érkező NDK-s lányok „hajlandóságáról” beszélt az ország férfitársadalma, az ügyeskedők pedig a „Zimmer Frei” mozgalomban utaztak. De miért is lett a Balaton a kelet-németek kedvelt nyaralóhelye és mit köszönhet nekik a Balaton?

Az első magyar Popfesztivál, ahol felfedezték B. Tóth Lászlót és a P. Mobilt, illetve rögzítették az első műsoros magnókazetta anyagát is.

Sem a Dallas, sem a Szomszédok, sem pedig a Barátok közt nem érdekelt annyi embert Magyarországon, mint a szocialista rádiós szappanopera, a Szabó Család. Volt idő, amikor 8 millió ember hallgatta rendszeresen, hogy éppen mi történik a Lapály utcában.

Megrongált munkakönyvek, burkolt foglalkoztatásra utaló csalások, szigorúan büntetett közveszélyes munkakerülés – ezek jellemezték a szocialista gazdaság teljes foglalkoztatásra irányuló törekvéseit. A munkakönyvek nyomába eredtünk!

Különös halálesetek, folyamatos rajongás és szocialista sztárkultusz jellemezte az egykori tv-bemondók világát. Emlékezzünk Takács Marikára, Tamási Eszterre, Kudlik Júliára vagy Endrei Juditra, akiket először a balatoni SZOT üdülők aulájában elhelyezett, hiánycikknek számító tv-készülékeken csodálhatott meg a magyar közönség.

Úttörő kutya, kommunista ősember és Veres Pál szexológus nevelte a Kádár-kor ifjúságát a nekik szánt újságok lapjain.

Tíz napig folyamatosan részeg táborvezetők és kocsmából begyűjtött fiatalok. Ilyenek voltak az építőtáborok a nyolcvanas években. Pedig eleinte jó ötletnek látszott a rendszer.

Kánikulában tálalt fűszeres disznótoros és a dátummal megnövelt számla helyett profizmus és magas minőség.

Így vált közvagyonná sok főúri kastély és ingatlan a magyar tenger partján, avagy a kastélyállamosítás nagy sztorijai a Balaton északi partjáról.

Néhány hónap alatt felépített szállodák és éttermek hozták a megváltást a hatvanas évek végén a kapacitáshiányra. Ráadásul ezek nagy része még ma is működik!