Tó-retró

Amikor majdnem kiapasztottuk a Hévízi-tavat

2020. február 08. - drkardos

A hetvenes évek közepén kondultak meg a vészharangok és a tó húsz évig a vég szélén táncolt. Az ok kb. 400 millió dollár.

 heviz1_1.jpg

Fotó: Fortepan/ Székely Márton

 

1972-ben az akkor éledező könnyűbúvármozgalom komoly feladatot kapott: merüléseik során utána kellett járniuk, hogy mennyire igazak a Hévízi-tóval kapcsolatos rémhírek. Ekkoriban kezdett ugyanis terjedni szóbeszéd, hogy a tó vize egyre hűvösebb és lassan el is apad. A búvárok akkor a méréseik alapján a mende-mondák körébe utalták ezeket a kijelentéseket, a tóban élő szörnyről(!) szólóval együtt. Amit azonban megállapítottak, hogy a tó mélyén található egy barlang (a búvárklubról Amphora-barlangnak nevezték el), melyben egy hideg és egy forróvizes forrás adja a tó vizét, és annak hőmérsékletét is.

            Négy évvel később azonban már senkinek sem volt kedve kacagni és ostoba hiedelemnek nevezni, hogy a Hévízi-tóval bizony komoly baj van. Ekkor ugyanis Dr. Böcker Tivadar, a Vízügyi Tudományos Kutatóintézet (VITUKI) tudományos osztályvezetője kongatta meg a vészharangot. Ő akkor nem kevesebbet állított, mint hogy a tó vízszintje olyan tempóval csökkent, ami külső vízpótlási igényt jelentett volna kevesebb, mint tíz éven belül. Ő volt egyébként az országban az első, aki a tó haldoklásának okaként a bakonyi bauxitbányászatot nevezte meg. Ez elsőre meglehetősen hihetetlennek hangzik, ugye? Valóban így van, ennek ellenére a kutatások és megfigyelések nyomán egyre valószínűbbé vált. Ugyanis a bakonyi bányák (Ajka, Várpalota, Balinka, Dudar, Iszkaszentgyörgy, Halimba és Úrkút) fokozatos beindulása jól érezhető ivóvízhiányt váltott ki a környéken.

            A legnagyobb hatást a Hévízi-tóra és környékére – a szakember szerint – a nyírádi bánya beindulása jelentette, mert abban az időszakban a tó vízhozama egy szempillantás alatt napi 50-55 ezer köbméterről 22 ezer(!) köbméterre csökkent. A légvonalban számított több tízkilométeres távolság nem számít, erre a Nyírádtól északabbra található borgátai termálfürdő esete a legjobb példa, melynek vízszintje ugyanebben az időben hat méterrel csökkent. Ahhoz, hogy miként függ össze a bauxitbányászat és a források vízszintje, meg kell néznünk a kitermelés folyamatát.

heviz2.jpg

Interjú a nyírádi bányában

Fotó: Fortepan/ Rádió- és Televízióújság

 

            A bauxit (az alumínium gyártás alapjául szolgáló érc) általában olyan helyeken és mélységben található, ahol mindent föld alatti karsztvíz borít. Az érchez való hozzáféréshez ezt a vizet ki kell szivattyúzni ezekből a rétegekből, amitől az általános vízszint lecsökken, és az ásandó járatok szárazra kerülnek. A problémát azonban éppen az említett karsztvíz mennyisége okozza. A már említett Böcker doktor számításai szerint a bányák naponta 140-150  ezer köbmétert emeltek ki, és engedtek a különböző élővizekbe (ez ugyanis hihetetlenül tiszta víz), ami a bányászat megindulása óta 1,700 milliárd köbmétert jelentett, ami megközelítette a Balaton teljes vízmennyiségét. Bár ekkor a vizsgálatok arra jutottak, hogy a Hévízi-tó megóvásához elegendő, ha a bányák összes vízkitermelése percenként 400 köbméterről 300-ra csökken, ez a lépés nem bizonyult elegendőnek.

            Mivel a vízhozam tovább csökkent, így 1985-ben már drasztikus lépésre volt szükség: a búvárok által felfedezett barlangba egy csövet szereltek be, mely a meleg forrás vizét közvetlenül a fürdőház alá vezette, és egy műanyagfüggöny felszerelésével oldották meg, hogy a langyos víz ott is maradjon és ne oszoljon el a teljes tóban. Ezzel a két méter mélyre nyúló függönnyel nyertek két méter mély, a korábbihoz hasonló hőmérsékletű részt. Ekkorra ugyanis már annyira lecsökkent a hévízi forrás hozama, hogy – a nyár kivételével – nem tudta a teljes tavat felmelegíteni. Persze a  bányavállalat mindent megígért, de közben folyamatosan tagadta a felelősségét, és egyfolytában a földben található 400 millió dolláros bauxit kincsre hivatkoztak. Eközben be kellett zárni a Tapolcai Tavasbarlangot, és elapadtak a Tatai Öregtó forrásai...

            1989 szeptemberében végül a minisztertanács egyik utolsó intézkedésével bezáratta a bakonyi bauxitbányákat, hogy a hatalmas környezetkárosításnak véget vessenek. A boldogság pedig hatalmas volt egy rövid ideig, ugyanis a várt, robbanásszerű javulás bizony elmaradt. A tó életrekelésének első, tétova jeleit két évvel később, 1991-ben kezdték érzékelni, de a vízhozam csak kb. tíz százalékkal emelkedett. Azonban a hozam változásai kapcsán újabb jelenségeket figyeltek meg. A hozam nyáron újra drasztikusan lecsökkent. Az újabb kutatások végül arra a következtetésre jutottak, hogy a bányászat mellett egy másik tényező, a Balaton környékének megugrott ivóvízszükséglete volt. Ugyanis, amikor a téli időszakban kevesebb vízre volt szükség a magyar tenger környékén, Hévíz újra kivirult. Bár a szakemberek ennek kapcsán arra a következtetésre jutottak, hogy a bányák bezárása nyomán a helyzet komolyan fog javulni, nagyon valószínű, hogy a Hévízi-tó már soha nem kerül vissza az 1972 előtti állapotába...   

További érdekességekért, képekért és nettó retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr7215464768

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lomposfarkas 2020.02.09. 18:16:14

Ennek volt egy jóval mocskosabb része is, mert a nyírádi bauxit magas százalékban tartalmazott titánt. (ugye kölökkoromban azt tanították, hogy a testvéri Szovjetúnió feldolgozza a mi bauxitunkat, mert ott a nagy folyók mellett olcsó volt a vellany, és ez milyen szép dolog tőlük) Természetesen akkor ez hadititok volt, de azóta is alig került képbe, hogy a hidegháborús őrületben a rakéta és katonai repülőtechnikában fontos és pénügyileg is értékes titánt meg kilopták belőle.
index.hu/belfold/2010/10/24/hova_tunt_a_magyar_titan/
A Balaton méretű karsztvíz kilocsolása már csak a szokásos komonista tempó.

bandiras2 2020.02.09. 18:45:42

"nagyon valószínű, hogy a Hévízi-tó már soha nem kerül vissza az 1972 előtti állapotába... "
Ugyan már, meggyőződésem, hogy 20-30 000 év múlva minden a legnagyobb rendben lesz a forrással meg a vízhozamával kapcsolatban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.02.10. 10:43:28

Van még itt "egy" közeli termálvíz fogyasztó. A gyógyszállók. A jelek szerint olyan száz litert fogyaszthatnak másodpercenként.

termalonline.hu/termal-hirek/heviz-folyamatosan-figyelik-a-vizhozamot

www.vizugy.hu/?mapModule=OpGrafikon&AllomasVOA=5440FF2E-2627-4AF5-834A-B66204936D41&mapData=Idosor#mapModule

Most olyan 4oo liter/sec a tó vízhozama, régen 5oo vagy még inkább 6oo lehetett. :-(

kiskutyauto 2020.02.10. 10:43:52

A bakonyi bauxit bányászat legújabb vívmánya és eredménye a devecseri vörösiszap katasztrófa...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.02.10. 10:44:40

@lomposfarkas:

Megelőztél, én is ezt akartam írni.

Flashy7 2020.02.10. 10:44:47

de mi történt 1991 óta? nem száradt ki és nem hűlt ki teljesen, ezt látjuk "kívülről", de milyen állapotban van most?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.02.11. 10:33:14

@kiskutyauto: Igaz, de nem pont így. Ugyanis a bauxitbánya a bauxitot az Ajkai Timföldgyárnak adta át. Röviden. Igaz hogy a bányászok termelték ki a bauxitot, de a vörös-iszap katasztrófát azt már konkrétan az Ajkai Timföldgyár okozta (az átkosban persze mindkét cég, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat is és az Ajkai Timföldgyár is egy céghez -tröszthöz tartozott, a neve nagybetűvel hungalu volt).

@lomposfarkas: Ez így igaz, emlékezetből a nyirádi bauxitban 4-6%-a titán ásvány (oxid) volt. Ez mondjuk nem túl dús titán érc volt, de a semminél több volt (feltárva, megőrölve apró szemcsékre, gravitációs ásvány-előkészítésre - elválasztásra valóban alkalmas alapanyag volt).

Nem ez volt egyébként az első eset amikor a "baráti" KGST az ásványi kincseinket kirabolta (Recsk rézérc aranya a kulcsszó). :-(

lomposfarkas 2020.02.11. 18:46:07

@rdos: Recskről jut eszembe, ugyanis nemrég felfedeztem egy érdekességet: az 1952-es Honvédségi térképen szerepelt a munkatábor. Amit ugye minden írásban úgy mutatnak be, hogy szupertitokban működött, még a wiki is azt írja, hogy "A tábor helyét a rendszerváltás után sikerült beazonosítani"
Pedig a precíz S. József hadnagy úr a barakkokat is felvitte a térképre:
ibb.co/WK4KDBS
i.ibb.co/ThxhKPz/recsk.jpg
A hadnagy úr mentségére legyen, hogy 1952-ben a döntéshozók lázálmában sem fordult elő, hogy ezekre a térképekre valaha is vethetnek egy pillantást a büdös civilek. (erre 1992-ig kellett várni)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.02.12. 06:57:04

@lomposfarkas: :-) Hol van már a TÜK? Titkos ügyirat kezelés. 1.munkahelyemen én voltam a TÜK-ös, mert 4 emelettel mélyebben volt a térkép szoba és mint legfiatalabbat engem szemeltek ki a lépcsőzésre. :-) Meg a gyurmába pecsételésre.

Honnan vetted a két linkelt színes 25 ezres léptékű GK vetületű térkép részletet? Tóth Ágoston Katonai Térképészeti Intézettől? Papíron vagy szkennelve? Egyszer vettem a FÖMI-től 1o ezres EOV topót, azt mintha CD-n adták volna, de ez sem most volt.

lomposfarkas 2020.02.12. 19:51:06

@rdos: Egy már megszűnt vállalatnál találtam, jobban nem részletezem :) de azt nem tudom hol szkennelték eredetileg (csak jpg, nem georeferált). Ha jól emlékszem, ez a térképmű a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szellemi tulajdona, nem tudom hogy valaha lesz-e ingyenes/nyilvános.
süti beállítások módosítása