Tó-retró

A legdurvább ételhamisításoktól leesik az állunk

2020. június 19. - drkardos

A téglaporos paprika valójában csak a belépő szint. Az almacsutka-kávébab és a gipszezett tej már igazi „művészet”.

etel_hamisitas1.jpg

Harc az önjelölt alkimisták ellen

Fotó: Fortepan/ Kovács Márton Ernő

 

Bár a termékek – és itt az ételekre is gondolunk – hamisítása valószínűleg egyidős az emberiséggel, az áruhiányos időszakok – és az ezzel járó extraprofit lehetősége – mindig nagyobb számban viszi bűnbe az önjelölt alkimistákat. Az ételhamisítások száma és az elkövetők kreativitása így jóval nagyobbá vált a háborúk időszakában és a kommunizmus áruhiányos korszakában is. Bár a téma kapcsán valószínűleg mindenkinek a nyolcvanas évek téglaporos paprikahamisítása ugrik be elsőnek, ahogy látni fogjuk, ez jócskán a szerényebb házivegyészet kategóriájába esett. A téma elemzéséhez a hamisítások ellen harcot hirdető élelmiszeripari laboratóriumok jegyzőkönyveiben kutakodtunk.

            A hamisítások örök klasszikusa a tehéntej, persze itt nem arra kell gondolni, hogy valami mást árulnak tej helyett. A büntetőjog úgy értelmezi az ételhamisítást, hogy a termékből elveszünk egy fontos (és drága) összetevőt - a tej esetében ez többnyire a fölözést jelenti – és/vagy olyan dologra cseréljük, vagy olyan dolgot keverünk hozzá, mely eredetileg nincs vagy csak kisebb százalékban van meg a termékben, mint a tej vizezése esetében. Érdekes módon a magyar hatóságok a II. világháború utánig csak 2,8 %-ban maximálták a tej zsírtartalmát, míg a magyar tehenek a kontinens egyik leggazdagabb tejét adják. Így valójában a 3,6-3,8 %-os tej vízzel hígítása sokáig nem is minősült bűncselekménynek. Annál inkább annak tekintették, amikor a hamisítók keze nagyon megszaladt, aminek nyomán a vizezett és fölözött (az értékes részt eltávolították és drágább termékek gyártására használták) tejet már krétaporral kellett sűríteniük, hogy emlékeztessen az eredeti italra. Persze az ilyen machinációt gyorsan lebuktatta a tej kékes elszíneződése, ám a fertőzött kútvízzel való felöntést csak a kórházi kezelések megnövekedett száma tudta jelezni. Persze volt olyan, aki annyira „lelkiismeretes” kereskedőnek bizonyult, hogy a nyakára aludt, zsírmentes tejet már nem volt szíve ezen a néven eladni. Inkább felütötte egy kis liszttel és drágábban, tejfölként árulta...

              Mennyivel biztonságosabb volt egy jó disznóvágás után kolbászt venni... Hát valójában nem. Igazából a kolbászok, szalámik szintén az házialkímia sztárjai. Itt a trükkök sora a már megpenészesedett áru lekefélésével és beolajozásával indult, de az újonnan készült finomság is tartalmazhatott meglepetéseket! A folyamat úgy nézett ki, hogy készítéshez tiltott – legtöbbször hasfájást okozó – vagy olcsóbb állati részeket használtak, ezt követte a keményítővel feltöltés (így több vizet vett fel a termék és nagyobb lett a súlya), majd a kátrányfestékben kifőzés, melytől a kolbász a guszta, pirosba hajló színét nyerte. Persze az ízesítéshez ilyen esetekben szintén hamisított fűszerek használata volt a stílusos.

            Itt el is érkeztünk a pirospaprikához, mely esetében a téglaporozás igazán humánus megoldásnak számított.  Korábban inkább az volt a menő, hogy ledarál kukoricacsumát festettek meg ólomtartalmú festékkel, ami persze mérgezést okozott. Az utolsó ilyen ólommérgezésben egy teljes magyar család került kórházba, amikor ukrán „olcsó” pirospaprikát vásároltak a kilencvenes évek közepén! De nem járt jobban az sem, aki borsot vásárolt a piacokon. Ehhez prézlit, ostyahulladékot, dióhéjat őröltek porrá, ezzel eresztették fel. Ha már nagyon keserű volt, megcukrozták. Volt egy zseniális hamisító, aki bükkönymagot őrölt, pörkölt és darált bele a borsba.

etel_hamisitas2.jpg

A piac a vegyészkedés igazi fellegvára volt

Fotó: Fortepan/ Vaskapu Utca

 

            Az alapvető élelmiszerek esetében a cukrot többnyire liszttel, de néha sóval is felütötték, ami egy sütemény készítésénél azért okozhatott meglepetéseket! Hát még az, ha a hozzá használt lisztet gipszporral dúsították és dagasztás közben az „malterrá” állt össze.  Ehhez már csak egy kis tökből, cukorból, citromsavból és színezékből vegyített házilekvár kellett a tökéletes eredményhez. Ha közben megolvasztott vaj alján homokszerű anyag jelent meg, akkor ott is kaptunk egy kis lisztet vagy gipszet. Sebaj, majd a csokimáz elfedi a szörnyűségeket! Persze csak akkor, ha nem kátrányfestékkel kezelt burgonyacukrot kaptunk az árusnál csokoládé helyett.

            A paprika esetéhez hasonlóan életveszélyes trükköket vetettek be a nyereség reményében a „frissen” vágott baromfinál, melyről mindenki tudja, hogy minél sárgább a bőre, annál ízletesebb vagy annál több (erősen rákkeltő) anilinnal kenték be. De ez még mindig csak móka és kacagás a só- vagy kénsavval felütött ecethez képest. Ez bizony már tömény életveszély. Mellesleg az ilyen folyadékot össze kell rázni és megnézni a habját. Ugyanis bármilyen színű is a jóminőségű ecet, a habja mindig színtelen marad. Ha a hab elszíneződik, akkor valamivel felütötték a folyadékot!

            Ha még nem ment fel eléggé a vérnyomásunk, akkor vegyünk elő egy kis kávét vagy teát, és igyunk belőle egy jót. Ha ettől sem dobog a szívünk, akkor a tea esetében valószínűleg a kávéházak szemetéből összegyűjtött, egyszer már lefőzött leveleket vettünk, melyeket gondosan újraszárítottak. A kávénál már a pörköléskor megindulhatott a csalás, ugyanis ilyenkor a hűtőszitán vízzel locsolták a terméket, így jóval kevesebbet kellett egy kilós csomagba tenni a magokból a turpisságot az leplezi le, hogy a túlvizezett babok daráláskor nem recsegnek. Persze akkor sem, ha almacsutkához kevert lisztet vettünk, melyet valamilyen eszközzel babformájúra gyúrtak és fekete gyantába áztattak. Az ilyen extrém esetekben már eszébe jut az embernek egy régi vicc, melyben a fagyistól megkérdezik, milyen összetevőkből áll a finomsága. Ő így válaszol: „Tíz százalék cukros víz, tizenöt százalék jég... és hetvenöt százalék haszon!"

További érdekes sztorikért, nettó-retró életérzésért látogassa meg facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr915902660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Benbe · http://www.benbe.hu 2020.06.20. 15:10:26

A liszttel fölütött tejfölhamisítványt szutylának becézték és elég általános volt a piacokon.

OkoskaTo:rp 2020.06.20. 15:11:08

A fenti módszerek jó része nekem erősen urban legend kategória, hiszen több munkát, befektetést igényel, mint az elérhető haszon.

Más: Nagyapám részt vett a Duna Intercontinental (ma Marriott) építésén. Amikor elkészült a földszinti éttermi rész, Olaszországból hozattak kávégépeket kemény valutáért, a nyugati vendégek kiszolgálásához. Jöttek az olaszok, beüzemelték, betanították.
Pár hét után vissza kellett őket hívni, hogy mindig leáll a gép. Megnézték, minden rendben. Próbafőzés, minden rendben. Megkérték a személyzetet, hogy most akkor ők csinálják. Hopsz, hát azért állt le a kávéfőzés, mert nem raktak bele elég kávét, és a gép ezt érzékelte. Nem lett elég a gőznyomás, vagy mittomén.

quisum 2020.06.20. 20:11:42

Az akkori hamisítók porbafingó óvodások a mostani hamisítókhoz képest. Akkor sem a technológia, sem az anyag nem állt rendelkezésre, csak néhány primitív trükkhöz, azok egy része is a piaci kofák találmánya volt. A mostani trükközés egy része a törvény által elfogadott, pl. a víztartalom, egy részét pedig szinte "kiköveteli" a vásárlók egy része, lásd a "bio mániát".

Wildhunt 2020.06.20. 20:11:49

@OkoskaTo:rp: mert feltételezed hogy volt választás. Ha pld. A hamisított kávébab alternatívája a semmi, akkor megéri a befektetett időt/energiát.

midnight coder 2020.06.20. 20:11:57

@OkoskaTo:rp: Mondjuk ez a kávéhamisítás almacsutka + liszt kombóval öntőmintába rakva picit tényleg macerásnak tűnik.

balazsj. 2020.06.20. 20:12:05

A "paprikahamisítás" nem városi legenda! A hatvanas években -Kalocsa környékén- még bűnügy is lett/volt belőle. Bizony, téglaporral "sokasították", s ólomtartalmú festékkel adták hozzá a megfelelő színt!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.06.20. 20:12:30

@Benbe:

Mára addig fejlődtünk, hogy legálisan lehet telfölhamisítványt árulni frissföl, farmföl és hasonló hangzatos neveken.
Ahogy növényi olajokból kotyvasztott sajtot is. Anyámnak volt egy cicája, aki nagyon szerette a sajtot. Egyszer az tűnt fel anyámnak hogy a macska undorral otthagyja a sajtot. Aztán kiderült, hogy ún. pizzafeltétet vásárolt sajt gyanánt, amiben sajt talán csak nyomokban található.

@OkoskaTo:rp:

"A fenti módszerek jó része nekem erősen urban legend kategória, hiszen több munkát, befektetést igényel, mint az elérhető haszon."

Igen, jópár leírt módszerrel kapcsolatban nekem is ez jutott eszembe.

anyadmajma 2020.06.20. 20:12:50

Ha jól emlékszem akkor Csortos Gyuláról egy anekdota:
Bement a színházi büfébe, és elkezdett siránkozni:
-Képzelje Mancika, ez a rendező megőrült. Azt akarja, hogy valamiért vigyek 5kg kávézaccot. Hát honnan szedjek én olyat?
A pultos megsajnálta, és azt mondta:
-Hát adok én magának, itt talán van valamennyi.
Összeszedte amit tudott, odaadta, mire Csortos:
-Jaj Micike, nagyon köszönöm, de biztos, hogy nincs több?
-Nincs, mind odaadtam.
-Kiszedet a kávégépből is?
-Igen, onnan is.
-Na akkor most főzzön nekem egy feketét!

Péter108 2020.06.21. 07:58:33

@diktatúrarettegő: Bizony, a bornak nevezett vegyipari termék megdöbbentően sok helyen megtalálható és nem a koccintósra gondolok az Tesco alsó polcáról. Egyszer egy Andrási uti csili-vili borozóban volt alkalmam inni argentín bort. Rettenetesen beteg lettem tőle.

Pötyögtetek 2020.06.21. 07:58:51

Dugig van manapság műanyaggal az abc hűtője. A CMC általános mindenhol (civil nevén tapétaragasztó) és az a sok E-betűs rejtjelvény... joghurtok, csokoládék, vajak, vajkrém, a kenyérről nem is beszélve aminél sehogy se jön ki a matek ha a lisztet számoljuk. A cukrosvizek "üdítők", a dobozos narancslé, ananászlé amelyektől azonnal gyomorgörcsöm lesz - érdekes módon a nyers gyümölcsből otthon készülttől soha.
De az alma, és a gyümölcsök is árnyékuk önmaguknak, a paradicsom csak víz és más semmi, köze nincs a tisztességes földben termesztetthez. Szégyen, hogy mindezt megetethetik velünk.

marvin 2020.06.21. 18:07:39

Sajnos ez a mai élelmiszeripar alapja. Hogyan lehet eladni a vizet és tömegnövelő adalékokat hús, zöldség, tejtermék gyanánt. Ez most legális és igény is van rá. Sokan inkább vesznek többet a rossz minőségből, mint mevesebbet a jóbol.
Én inkább eszek sima vajas pirítóst agában, mint margarinos, párizsis, műsattos borzalmat. Ez döntés kérdése.
Elég kimenni egy atlagos tömeg megmozdulásra és végigjárnia zsírsort. A lacikonyhák mesteriek abban hogyan lehet a zsírt és lisztet ételként eladni.

KékFény6 2020.06.21. 18:07:51

@Pötyögtetek: Attól, hogy valami E-betűs, nem jelenti azt, hogy káros. Pl. a C-vitaminnak is van E száma. Egyszerűen azért találták ki, hogy a kis címkékre ráférjen a sok összetevő felsorolása.
Egyébként nem etetik meg velünk. Te döntöd el, hogy megveszed-e vagy sem. Van bio cucc is, ami nem olyan, de annak annyi is az ára...

CSOKKI MÁLNA 2020.06.21. 18:08:07

@anyadmajma: Igen, a vendég meglopásának módja ez(illetve a tulajé is, mert ez a vendég nem fog visszajönni a lötty kávéért). Egyébként, ha Mancikának a blokk mellé adtál egy kis fémet is, tuti rendes kávét kaptál.:)
A tulaj meglopásának igazán hatékony módja azonban az, ha Mancika nemhogy lopja a kávét, hanem még ő maga visz kávét. Ha jó leszel, elmesélem, hogy hogyan..:)

CSOKKI MÁLNA 2020.06.21. 18:08:13

@Pötyögtetek: Tudományos tény, hogy a zöldségek tápanyag tartalma a '40-es évek óta 20-30 %-kal csökkent..

morph on deer 2020.06.21. 18:08:24

@OkoskaTo:rp:
Hát hogyne, több munka, és macerásabb is, valóban.
Csak az a helyzet, hogy az ‘alkotóknak’ ideje volt csak, pénze meg nem, az eladható termék pedig behatárolt mennyiségben állt rendelkezésre.
Azaz, mivel ez volt az egyetlen lehetőség a bevétel növelésére, a ráfordítás nem volt mérlegelés kérdése.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.06.26. 18:06:35

@anyadmajma: :-) Hasonló de mai történet, miért olyan drága a tepertő, mikor az átkosban még olcsó volt? Válasz, mert azt nem lehet felvizezni szemben a hússal. :-( A hír nem tudom mennyire igaz, de nyugodtan terjesszétek. :-)

peter3374 2020.06.27. 15:39:35

Ez megy a mai napig...., pl. a gyumolcs preselese (pl. malna, ribizli) utan maradt mag es hej is felhasznalhato, szepen belekeverve mondjuk a joghurtba azt fogja hinni a polgar, hogy tenyleg van benne gyumolcs, hiszen ott a ribizli mag....

lomposfarkas 2020.06.28. 09:11:56

Egyik kedvenc idézetem :)

"– Régóta szeretném megkérdezni egy valóban szakértő embertől: hogy áll most a tokaji borok ügye, itthon és külföldön.
– A mostani művelési formák és körülmények között egyre romlik a tokaji borok hírneve, a külföldre menő borok minősége. Most vált csak valósággá a régi mondás, hogy a szőlő a hegyen terem, a bor a pincékben – a borászoknál a sűrített must, a cukor és az alkohol használata lépett előtérbe. Napjainkra már addig züllött a morál, hogy ha maga bemenne a Borkombináthoz és kérne két hordó aszút a mohácsi vész idejéből, elfogadnák a rendelését, és két hét múlva szállítanák is."

Moldova: Égi szekér, 1982

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2020.06.28. 09:12:38

A new yorki tőzsdén jegyeznek egy céget, amit nem sokan ismernek, de óriási cég és nagyon nagy szerepe van a mai élelmiszeriparban. Ez a cég aromákat, ízeket gyárt. Mesterségesen előállított, sokszor természetazonos vegyületek ezek. Amiket millió tonnaszámra használnak fel mai élelmiszer gyárak. Egyszerűen pl. valami olcsó gyümölcshöz (alma, meggy), hozzákeverik a ribizli, ananász stb aromákat és már kész is a – különben jóval drágábban előállítható – "gyümölcs", ami megy joghurtokba stb. Létezik tej aroma is, amivel a vizezett, zsírmentes, minden mentes "tejet" tuningolják.
Na, ez az élelmiszer hamisítás, nem a fürészporos sütemény.

inebhedj - szerintem 2022.05.13. 12:44:56

@Pötyögtetek:

Ennek alapvetően a kereslet az oka. Az a helyzet, hogy az emberek már nem érik be az idényjelleggel és mennyiséggel, januárban is paradicsomot akarunk enni és júliusban is banánt, ehhez tehát át kell alakítani a termelést úgy, hogy a sokkal nagyobb mennyiség, időjárásra és időre közömbösen teremjen. A kereslet ugyanakkor nem rendelkezik a minőségi termék előállítás megfizetéséhez szükséges javakkal, pl. ha a mangalicát rideg tartással 5-7 évig nevelnék, akkor a sertéshús / csont / stb. átlagos kilónként ára a jelenleginek legalább harmincszorosára emelkedne, azaz gyakorlatilag nem lenne rá vevő.
süti beállítások módosítása