Melba kocka, IBUSZ, Ultra, Caola. A hetvenes évek szüleményeinek gondolnánk őket, holott némelyikük 100 éves is elmúlt!
Caola hirdetés 1923 januárjából
Amikor az ember gyerekkorában találkozik egy márkanévvel, akkor könnyedén képes azt az adott korszak találmányaként elraktározni. Akik a hetvenes években voltak fiatalok, azok valószínűleg az akkor ismert márkák nagy részével is hasonlóan vannak. A legtöbbünk esküdni merne, hogy ez vagy az a termék, gyár szolgáltatás a kommunizmus műve, hiszen ő abban az időszakban ismerte meg. Hoztunk pár példát, melyek esetében ez bizony hatalmas tévedés!
A felsorolásból bizonyos szintig kilóg a Zwack Unicum (a hetvenes években inkább csak Unicum) esete. Ennél a márkánál ugyanis szinte mindenki sejti, hogy jóval előbb jött létre, mint hogy a naptár a hetvenes évekre fordult, és ez pontosan így is van. A Zwack családban ugyanis már az 1790-es években létezett az elsősorban gyomorbántalmakra használt alkoholos receptúra, melyet végül 1883. május 22-én délelőtt 11 órakor lajstromozott be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (a vörös keresztes jelöléssel együtt). Három évvel később pedig már az első hirdetési kampánya is lezajlott a gyógynövény-likőrnek, melyet akkoriban elsősorban kolera ellen javasoltak. Ilyen irányú gyógyhatását egyébként – a hirdetés szerint – már Alexandriában, Toulonban és Marseille-ben is bizonyította addigra az Unicum.
A következő márka a jóval beugratósabb, mint a Zwack likőr volt, hiszen az IBUSZ neve valóban erősen összeforrt az előző rendszerrel. Ennek ellenére a vállalat jóval korábban, 1902-ben alakult meg, Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. néven, a MÁV kötelékén belül. 1926 decemberében Kelety Dénes, a vasúttársaság elnöke gondolta úgy, hogy minden érdekeltségüket egy cég alatt kellene egyesíteni, így a már említett utazási Rt egyesült az Általános Beszerzési és Szállítási Rt-vel. Az újszülött neve Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási rt., vagyis IBUSZ lett. Vagyis nem csak, hogy jóval régebbi, mint az előző rendszer, de igazából a nevében a „busz” szó is csak véletlenül szerepel...
A két dátum között is történtek dolgok a hazai piacon, ugyanis 1912-ben, a Jósika utcában gyárat létesített Baeder Hermann vegyész. Nem mond semmit a neve? Nem csoda, ugyanis ő jóval kevésbé lett híres, mint termékcsaládja, a Caola. A név maga a kislányától érkezett, aki gyermekkorában így ejtette ki a nevét (eredetileg Karola) és először egy 1923 januári hirdetésen tűnt fel, egy púder mellett. A Caola szappan sem váratott magára sokáig, hiszen azt egy görög küldöttségnek mutatták be első ízben, 1928-ban.
Édes kis titkok ezek, csakúgy, mint némelyik csokoládé valódi életkora. Elég, ha a gyerekkori kedvenceink közül csak kettőt, a Tibi csokoládét és a Melba kockát emeljük ki. Bár igazán letagadhattak volna pár évet, ezek mindketten 1936-ban látták meg a napvilágot.
Az első Tibi hirdetés 1936-ból
Előbbit a Stühmer családnak köszönhetjük, akik az említett év májusában egy komoly reklámhadjárat keretében vezették be a márkát (az Alcosta csokival együtt) „Nem csak a Mama kedvence” szlogennel. A Szerencsi Csokoládégyár végül csak egy hónappal maradt le, hiszen 1936 júniusában ők is újdonságokkal rukkoltak elő a Fincsi cukorkával, a Gri-Gri szelettel és a Melba Kockával.
Ha már az imént szóba került a MÁV, akkor említsük meg, hogy szintén nekik köszönhetjük a Konzum Fogyasztási Szövetkezet átnevezését Utasellátó Nemzeti Vállalatra. Igaz erre a tettre egy kormány határozat kötelezte őket, melyet 1948 november 19-én hoztak. Az újonnan megalakult cég, melynek vezérigazgatója Szolga István lett, átvette a Konzum boltjait a Keleti- és a Nyugati pályaudvar épületében, melyek ekkortól étteremként is funkcionáltak. A boltok átalakításához a kölcsönt biztosan nem az OTP adta, hiszen az Országos Takarékpénztár csak következő év, vagyis 1949 március 1-én alakult meg. Miután magába olvasztotta a Pesti Hazai Első Takarékpénztárat és annak ügyfélkörét, és 1957-től elindította a Totó és Lottó játékokat is.
Az új irodákban valószínűleg már Ultrával tisztították a piszkos edényeket, hiszen ezt a teljesen új típusú mosogatószert 1956-ban fejlesztették ki és dobták piacra. A Gyárélelmezési Vállalat laboratóriumában hosszabb kísérletezés után sikerült az újfajta, a korábbiaknál hatékonyabb anyagot kifejleszteni a háziasszonyok számára, melyet az Ipari Segédanyag Gyár készített és hozott forgalomba. Az Ultra csodája abban állt, hogy nem tartalmazott csiszolóanyagokat, mint a VIM, a tisztítást nem dörzsöléssel érte el, hanem a szenny vegyi oldásával. Emellett nem koptatta az edény zománcát és a használója kezét sem bántotta. Bennünket pedig az a tudat nem bánt a továbbiakban, hogy tévedésben lennénk a fenti márkákkal kapcsolatban...
További érdekes sztorikért, nettó-retró életérzésért látogassa meg facebook oldalunkat!