Sok városi legenda övezi az 1968-as filmet, ám mi a valódi trükkökről rántjuk le a leplet. A rajongóknak is mondunk újat!
A forgatás szünetében...
Fotó: Fortepan/ Főfotó
A magyar filmtörténelem egyik legnagyobb vállalkozása kétségkívül Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének, 1968-ban bemutatott mozifilm változata volt. Cikkünkben eddig titokban maradt érdességek után nyomoztunk a Várkonyi Zoltán által, Nemeskürty István forgatókönyvéből készített film kapcsán!
- Nem ez volt az első film, mely a regényből készült. 1923-ban mutatták be a Gárdonyi regény első filmváltozatát, melyet Fejős Pál saját forgatókönyvéből rendezett. Fejős eredetileg kémiatanárnak tanult, ám művészi vénája az Operaházba majd Mobil Filmvállalathoz sodorta, ahol főrendezőként készítette el a némafilmet.
Kép az 1923-as filmből
- Bár az alkotás volt az első – filmszalagon mérve – 1000 méternél hosszabb magyar mű, mégis csúfosan elbukott. Fejős ekkor el is hagyta az országot és igazi, 1938-ig tartó filmes karrierjét az Universal Studiosnál futotta be. Az 1923-as Egri Csillagokból sajnos egyetlen kópia sem maradt fenn.
- A filmesek több okot is figyelembe véve döntöttek a díszletvár felépítése mellett. Sokan tudják, hogy Pilisborosjenőn ma is látható a forgatáshoz használt „Egri vár” nagy része. Bár annak felépítése óriási anyagi és munkaerőráfordítást igényelt, még így is olcsóbb volt, mint az eredeti várat és környezetét átalakítani. Ráadásul Eger már akkor is komoly turistaforgalmat bonyolított, melyet nem állíthattak le a filmesek. A makett várat egyébként először a Velencei tó közelében, a nadapi kőbánya közelében akarták megépíteni, ám a környezet nem felelt meg a rendező elképzeléseinek.
- A filmben igazi emberi hajat használtak kellékként. Mivel a képeken több, mint 10 ezer statiszta látható, a parókák elkészítése gigantikus feladatnak bizonyult. A legjobb látvány eléréséhez azonban igazi hajat használtak, melyet újsághirdetések segítségével gyűjtöttek be. Milyen szerencse, hogy akkoriban tombolt a beat korszak Magyarországon...
- Az első látványtervezővel készült magyar film. Az Egri csillagok látványának megtervezésével Szász Endre festőművészt bízták meg, aki több száz képet készített a forgatás megkezdése előtt. Szintén ő festette fel a díszleteket (pl. a török tábort) a helyszínen készült fotókra, hogy a látvány már a forgatás előtt összeállhasson. Ennél a filmnél használták először hazánkban az üvegtechnikát is. Az egyik ismert jelenetben például a szultán tábora mögött az üvegre festett, de valós képet adó Budavár a háttér. A szultán elé vonuló menet első 250—300 embere élő, a többi rajzolt, de mozgáshatást keltő figura.
A török katona és a teherautó...
Fotó: Fortepan/ Főfotó
- Nem minden katona volt élő a filmben. A távoli felvételek esetében kétezer festett, felfújható ballon alkotta a hadseregeket. Természetesen a közelebbi felvételeknél a KISZ és a honvédség statisztái láthatóak. Az egyesült magyar, török és lufihadsereg parancsnoka Bölcs Tibor alezredes volt.
- Az állatokat egy évvel korábban kezdték felkészíteni. A filmben Közép-Európa egyetlen bivalytenyészetének a Nagykanizsai Állami Gazdaság Kis-Balatonhoz közeli zimányi rezervátumának állatai láthatók. Ezeket már egy évvel a forgatás előtt elkezdték tanítani az igavonásra, mert korábban nem voltak járomba fogva. A seregek lovait pedig ideje korán kiválogatták néhány termelőszövetkezetben, ahol megtiltották a sörények és a farkak nyírását, mert a 1500-as években a hosszú „lobonc” volt divatban.
- Semmi sem az, aminek látszik. Noha a film költségvetése óriási volt, a rengeteg kelléken így is muszáj volt spórolni. Ennek megfelelően felsőruházatot és páncélzatot a Fővárosi Kézműipari Vállalat készítette el papírból, a kardok és egyéb fegyverek egy itthon addig nem használt műanyagból voltak. A pajzsokat, a tojástartók készítéséhez használt papíriszapból formázták meg, majd műanyagfóliával laminálták, amitől teljesen élethűnek látszottak. A felszerelések súlya és költsége így a töredéke volt mint az eredetihez hasonló anyagok használata esetében lett volna. A gyártáshoz így is egy komplett „fegyvergyárat” alakítottak ki a MAFILM Gyarmat utcai stúdiójában.
- Igazi tüzek. A filmben szereplő „korabeli atombombát”, a legendás tűzkereket valóban megépítették. Koltai Henrik mérnök őrnagy alkotása 5 méter magas és 3 méter széles volt, kivitelezését a Fűzfői Nitrokémiai Vállalat jegyezte. Szintén igazi tűzzel égtek a filmen lángoló katonák. Balákovics István, a Tűzoltókészülékek Gyárának főmérnöke fejlesztette ki azt a testkenőcsöt, mely távol tartotta bőrüktől az égést. Ez a találmány egyébként világszinten is az Egri csillagokban debütált.
Kép a forgatásról
Fotó: Fortepan/ Kotnyek Antal
- Nem igazi tüzek. A vár fokáról leöntött „forró ólom és kátrány” valójában nagyon is hideg volt. Mindkettőt a hozzá kevert szárazjég tette buborékolóvá és a kátrány esetében a tökéletes látvány eléréséhez egy speciális, fekete műnyagmasszát is kifejlesztettek. A távolban lángoló épületek és tárgyak valójában „hideg lánggal” égtek.
- Igazi közönségfilm. A mű készítői a közönség segítségét kérték a színészek kiválogatásához és az egyes szereplőkre leadott szavazatokat a kivágott újsághirdetéseken lehetett beküldeni. A hatalmas várakozást jól mutatja, hogy összesen 12 ezer voks érkezett a MAFILM-hez. Ebbe a filmbe valóban beleszólhatott a közönség...
További érdekességekért, nettó-retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!
