Tó-retró

Meghökkentő tények az Egri csillagok filmről

2021. április 26. - drkardos

Sok városi legenda övezi az 1968-as filmet, ám mi a valódi trükkökről rántjuk le a leplet. A rajongóknak is mondunk újat!

egri_csillagok1.jpg

A forgatás szünetében...

Fotó: Fortepan/ Főfotó

 

A magyar filmtörténelem egyik legnagyobb vállalkozása kétségkívül Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének, 1968-ban bemutatott mozifilm változata volt. Cikkünkben eddig titokban maradt érdességek után nyomoztunk a Várkonyi Zoltán által, Nemeskürty István forgatókönyvéből készített film kapcsán!

  • Nem ez volt az első film, mely a regényből készült. 1923-ban mutatták be a Gárdonyi regény első filmváltozatát, melyet Fejős Pál saját forgatókönyvéből rendezett. Fejős eredetileg kémiatanárnak tanult, ám művészi vénája az Operaházba majd Mobil Filmvállalathoz sodorta, ahol főrendezőként készítette el a némafilmet.

 egri_csillagok4.jpg

Kép az 1923-as filmből

 

  • Bár az alkotás volt az első – filmszalagon mérve – 1000 méternél hosszabb magyar mű, mégis csúfosan elbukott. Fejős ekkor el is hagyta az országot és igazi, 1938-ig tartó filmes karrierjét az Universal Studiosnál futotta be. Az 1923-as Egri Csillagokból sajnos egyetlen kópia sem maradt fenn.
  • A filmesek több okot is figyelembe véve döntöttek a díszletvár felépítése mellett. Sokan tudják, hogy Pilisborosjenőn ma is látható a forgatáshoz használt „Egri vár” nagy része. Bár annak felépítése óriási anyagi és munkaerőráfordítást igényelt, még így is olcsóbb volt, mint az eredeti várat és környezetét átalakítani. Ráadásul Eger már akkor is komoly turistaforgalmat bonyolított, melyet nem állíthattak le a filmesek. A makett várat egyébként először a Velencei tó közelében, a nadapi kőbánya közelében akarták megépíteni, ám a környezet nem felelt meg a rendező elképzeléseinek.   
  • A filmben igazi emberi hajat használtak kellékként. Mivel a képeken több, mint 10 ezer statiszta látható, a parókák elkészítése gigantikus feladatnak bizonyult. A legjobb látvány eléréséhez azonban igazi hajat használtak, melyet újsághirdetések segítségével gyűjtöttek be. Milyen szerencse, hogy akkoriban tombolt a beat korszak Magyarországon...
  • Az első látványtervezővel készült magyar film. Az Egri csillagok látványának megtervezésével Szász Endre festőművészt bízták meg, aki több száz képet készített a forgatás megkezdése előtt. Szintén ő festette fel a díszleteket (pl. a török tábort) a helyszínen készült fotókra, hogy a látvány már a forgatás előtt összeállhasson. Ennél a filmnél használták először hazánkban az üvegtechnikát is. Az egyik ismert jelenetben például a szultán tábora mögött az üvegre festett, de valós képet adó Budavár a háttér. A szultán elé vonuló menet első 250—300 embere élő, a többi rajzolt, de mozgáshatást keltő figura.

egri_csillagok2.jpg

A török katona és a teherautó...

Fotó: Fortepan/ Főfotó

 

  • Nem minden katona volt élő a filmben. A távoli felvételek esetében kétezer festett, felfújható ballon alkotta a hadseregeket. Természetesen a közelebbi felvételeknél a KISZ és a honvédség statisztái láthatóak. Az egyesült magyar, török és lufihadsereg parancsnoka Bölcs Tibor alezredes volt.
  • Az állatokat egy évvel korábban kezdték felkészíteni. A filmben Közép-Európa egyetlen bivalytenyészetének a Nagykanizsai Állami Gazdaság Kis-Balatonhoz közeli zimányi rezervátumának állatai láthatók. Ezeket már egy évvel a forgatás előtt elkezdték tanítani az igavonásra, mert korábban nem voltak járomba fogva. A seregek lovait pedig ideje korán kiválogatták néhány termelőszövetkezetben, ahol megtiltották a sörények és a farkak nyírását, mert a 1500-as években a hosszú „lobonc” volt divatban.
  • Semmi sem az, aminek látszik. Noha a film költségvetése óriási volt, a rengeteg kelléken így is muszáj volt spórolni. Ennek megfelelően felsőruházatot és páncélzatot a Fővárosi Kézműipari Vállalat készítette el papírból, a kardok és egyéb fegyverek egy itthon addig nem használt műanyagból voltak. A pajzsokat, a tojástartók készítéséhez használt papíriszapból formázták meg, majd műanyagfóliával laminálták, amitől teljesen élethűnek látszottak. A felszerelések súlya és költsége így a töredéke volt mint az eredetihez hasonló anyagok használata esetében lett volna. A gyártáshoz így is egy komplett „fegyvergyárat” alakítottak ki a MAFILM Gyarmat utcai stúdiójában.
  • Igazi tüzek. A filmben szereplő „korabeli atombombát”, a legendás tűzkereket valóban megépítették. Koltai Henrik mérnök őrnagy alkotása 5 méter magas és 3 méter széles volt, kivitelezését a Fűzfői Nitrokémiai Vállalat jegyezte. Szintén igazi tűzzel égtek a filmen lángoló katonák. Balákovics István, a Tűzoltókészülékek Gyárának főmérnöke fejlesztette ki azt a testkenőcsöt, mely távol tartotta bőrüktől az égést. Ez a találmány egyébként világszinten is az Egri csillagokban debütált.

egri_csillagok3.jpg

Kép a forgatásról

Fotó: Fortepan/ Kotnyek Antal

 

  • Nem igazi tüzek. A vár fokáról leöntött „forró ólom és kátrány” valójában nagyon is hideg volt. Mindkettőt a hozzá kevert szárazjég tette buborékolóvá és a kátrány esetében a tökéletes látvány eléréséhez egy speciális, fekete műnyagmasszát is kifejlesztettek. A távolban lángoló épületek és tárgyak valójában „hideg lánggal” égtek.
  • Igazi közönségfilm. A mű készítői a közönség segítségét kérték a színészek kiválogatásához és az egyes szereplőkre leadott szavazatokat a kivágott újsághirdetéseken lehetett beküldeni. A hatalmas várakozást jól mutatja, hogy összesen 12 ezer voks érkezett a MAFILM-hez. Ebbe a filmbe valóban beleszólhatott a közönség...

További érdekességekért, nettó-retró életérzésért látogassa meg Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://toretro.blog.hu/api/trackback/id/tr2316513482

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Strelok93 2021.04.27. 09:50:24

Sajnos ilyen filmek már nem készülnek itthon.....sőt, egyáltalán nem is készülhetnek.
Ami a nemzeti identitást erősítené, azt ahol tehetik megfúrják....bezzeg ami a nemzeti bűntudatot erősíti, na azt nyomják.

ursus artos 2021.04.27. 09:50:27

Valóban. A film hollywood-i léptékű.

kugi · http://kugi.blog.hu 2021.04.27. 09:50:33

A jelenlévő katonai parancsnok a töröknek öltözött kiskatonákat így utasította a legenda szerint: "Elvtársak, imához!" :)

fhdgy 2021.04.27. 10:29:31

Én hallottam olyat, hogy a Néphadsereg jelentősen támogatta a filmet. A költségvetést jelentősen túllépték, egy hadtápos tiszt emiatt öngyilkos lett.

Tud erről valaki többet?

2021.04.27. 11:38:11

@Strelok93: Nem érzed magad elég nemzethy keresztyénnek, vagy mi van?

efi 2021.04.27. 11:38:17

Az utolsó képen éppen azt veszik, amikor mobilon tárgyal a szultánnal.

SaturnV 2021.04.27. 11:38:23

Én mindig úgy láttam,a Szultáni tábor mögötti "Budai vár" is az Egri vár makettje előtt játszódott...

n3spr3ss0 2021.04.27. 13:34:21

Ez a terület a határőrség lőtere volt, Ady-ligetről oda jártunk lőgyakorlatra, így közelről láttuk a várat. Mókás volt hogy nem egy falat csak gerendák támasztották hátulról. 1969-ben voltam ott először lövészeten.

n3spr3ss0 2021.04.27. 13:34:28

@Strelok93: Sok mindenre nem lehet büszke a nemzet, évszázadokon át hülyére verték a magyarokat.

Weißkopf 2021.04.27. 13:34:36

@Strelok93: "Ami a nemzeti identitást erősítené, azt ahol tehetik megfúrják."
2010 óta? Amióta kitört a nemzeti téboly? Te hol élsz?

horrorpornó bábszínház 2021.04.27. 18:01:03

@n3spr3ss0:
Nem volt lőtér, csak gyakorlópálya (harci ösvény néven, azt hiszem), föld alatti labirintussal, égő napalm fölötti drótkötélpályával, harckocsik elleni városi harcot gyakorló lerombolt "várossal", meg a hegy tetejéről lesikló drótkötélpályával, meg harci körülményeket szimuláló táborral (kaja gulyáságyúban főzve, napi 5 liter víz/fő, ez evésre - naponta fejenként 1 liter megvonva kajafőzésre -, ivásra és tisztálkodásra, 1 hét nyári tábor után - egész nap kúszás-mászás-futkározás a hegyen, fél 6-tól sötétedésig - már az oroszlán is elhányta volna magát a szagunktól).
A legközelebbi lőtér Izbégen volt.

efi 2021.04.27. 18:01:23

Utolsó képen mobillal:
- Nincs homok??!! Akkor csinálunk, elvtársam! Nekem homok legyen a föld alól is! Efelől nem nyitok vitát elvtársam, várom a sódert meg a kavicsot!

Quattroman 2021.04.27. 18:01:51

@n3spr3ss0:
Nem a határőrség lőtere volt hanem a Kossuth Katonai Főiskola (Szentendre) gyakorlóterepe egy kihelyezett bázissal.
Bő 24 hónapot húztam le ott, szinte naponta szállítottam oda gyakorlatra a növendékeket...

pragmatika 2021.04.27. 18:02:56

@Weißkopf:

"2010 óta? Amióta kitört a nemzeti téboly? Te hol élsz? "

Készült pl. a II. vh. végének történéseiről és trianonról valami tematikus film ?

horrorpornó bábszínház 2021.04.27. 21:14:02

@Quattroman:
Mivel én nem a Kossuthon voltam, bizton állíthatom, hogy időnként máshonnan is vittek oda katonákat.

Flowey 2021.04.27. 21:14:07

A kvarcórás török és a háttérben elpöfögő trabant nem kerültek be? :D

Herli 2021.04.27. 21:14:11

@fhdgy: hülyeség, kb 2 millió volt, és nem volt vele semmi gond, van róla cikk

fhdgy 2021.04.27. 21:48:14

@Herli: belinkelnéd a cikket? Kérlek!

KilgoreTrout1 2021.04.28. 08:43:05

@Flowey: 68-ban még nem nagyon volt "karcóra" még a törököknek sem... :)

KilgoreTrout1 2021.04.28. 08:43:12

Apám egy kollégája akkoriban a Honvédban birkózott, a birkózó szakosztály (több Honvédos szakosztállyal együtt) szintén statisztaként szerepelt a filmben. Na szóval, amikor Hegedűs hadnagyot (Somogyvári Rudolf) Dobó felakasztatja, ennek a birkózó srácnak a lába látszik himbálózni a filmben.

Örömhernyó 2021.04.28. 08:43:18

@fhdgy: Hadtápos tisztek nagyban nyúltak le üzemanyagtól, építőanyagtól kezdve mindent. Majd pont egy ilyen költségtúllépés miatt lenne öngyilkos...

horrorpornó bábszínház 2021.04.28. 08:43:38

@Flowey:
Biztosan azért, mert nem voltak ilyenek. Ezt csak a hülyék etetésére találták ki.
Az első kvarc karórát 1969 december 25-én mutatta be a Seiko, és 450 ezer jen volt, kb. 150 ezer akkori forint, a magyar átlagkereset meg havi 2000 Ft.
(Ráadásul mivel ez analóg kijelzésű, mutatós óra volt, senki nem mondaná meg róla külsőre, hogy kvarcóra.)
A film akkor már vagy 1,5 éve moziban volt.
Az első digitális kijelzős meg 1972. április 4-én, a Hamilton Pulsar, 2100 dollárért.
Vagy gondolod, hogy időgépet is használtak a felvételek során?

Úgy látszik, mindig akad egy magát nagyon jópofának gondoló idióta, aki elsüti ezt a - képességei szerint valószínűleg - poént, ha erről a filmről van szó.

AZ IGAZI HUNGAROFIL 2021.04.28. 08:43:49

Ma is nézhető, jó film, kitűnő színészekkel.

53 év után lehetne még sokkal jobbat is csinálni, de hol találnánk hozzá olyan Dobó Istvánt, amilyen Sinkovits Imre volt? A többiek is remekeltek. A forgatókönyvet kicsit gyengének érzem és a látványok sem voltak mindig tökéletesen kitalálva.

Ma is készülnek drága történelmi filmek, mint pld. a Kincsem, amit teljesen értéktelen selejtnek tartok. Történelmietlen, ócskán sablonos, amerikaiasan túlszexualizált bulvár giccs.

kewcheg 2021.04.28. 12:43:34

A tengerparti részek (Konstantinápoly) hol készültek? Bulgáriára tippelnék....

Zacskóstej 2021.04.28. 12:43:44

A "Szigeti veszedelem"-ből olyan filmet lehetne kanyarintani, hogy akár vetekedhetne a "300"-zal és külföldön is fogyasztható tartalom lenne.

Elég megnézni pl a "Love, Death, Robots" című sorozat "Titkos háború" részét. Magyarok csinálták. ;)

Mackósajt66 2021.04.28. 12:44:15

Nekem az egyik volt kollágám mesélte, hogy pont a forgatás idején volt kiskatona, és őket is kivezényelték "töröknek". Egy idő után már tökélyre fejlesztették a lógást, mert sokkel kellemesebb volt az árnyékban heverészni, mint a tűző napon ácsorogni, rosszabb esetben rohangálni dombnak fel.

A képen az tutira nem lehet mobiltelefon (bár a színész kéztartása valóban pont olyan, mintha telefonálna), az még akkor sehol nem volt, mostanában néztük a jó tíz évvel később készült Dallast, pont azon mosolyogtunk, hogy a menő milliomos vállalkozók utcai telefonfülkéből telefonálgatnak.

KilgoreTrout1 2021.04.28. 12:44:23

@Flowey: Hozzátéve még, hogy a városi legenda nem Trabantról, hanem Robur-ról szólt.

lutria 2021.04.28. 18:45:42

@Flowey: Már bebizonyították hogy valóban volt egy olyan fotó amin volt egy török katona és egy karóra-de az óra nem a török katonát játszó színészen volt hanem a mellette álló stábtagon,-operatőr,r.asszisztens stb.aki a jelenetet állította be.Egy werkfotón volt.

Buncog 2021.04.28. 18:45:49

És az igaz volt-e a 70-es években, hogy ha az ember odament egy kulccsal egy trafóházhoz, akkor megszólalt a Kossuth-rádió?

Lobo Marunga 2021.04.28. 18:46:17

Az mondjuk vicces, hogy nemhogy nem látszik a város, hanem nagyon sok képen jól látszik, hogy nincs ott a város. Erre még talán lehetett volna egy kis gondot fordítani, mert az egri vár elég feltűnően és közismerten a városban van és volt már akkor is. (Oké, mellette)

horrorpornó bábszínház 2021.04.28. 18:46:26

@kewcheg:
Mivel emlékeim szerint látszik bennük a Jedikula (Héttorony), valószínűleg a helyszínen.

@Zacskóstej:
Ja. Meg a pozsonyi csatát is.

@Mackósajt66:
Próbálnának meg most utcai fülkéből telefonálni.

horrorpornó bábszínház 2021.05.04. 12:04:50

@Buncog:
Igaz bizony. Ha kulcs a trafóházhoz való volt, a trafóházban volt rádió, és épp a Kossuth rádióra volt hangolva, te meg bekapcsoltad, és adtál rá hangerőt.
Egyébként nem.

@Lobo Marunga:
Eger akkor még egy pár száz fős falu volt, és a vártól elég messze. Később épült közelebb hozzá, részben azután, hogy a török elfoglalta a 1596-ban.
A várakat nagyon ritkán (vagy inkább soha) nem építették a település közvetlen közelébe, a központjába meg pláne nem, mert a lakóházak remek fedezéket adtak volna az ostromlóknak, akik így védve juthattak volna el egészen a várfalakig, sőt, megfelelő széljárás esetén a lakóházakat felgyújtva a védekezést is lehetetlenné tették volna.

Tuvalu 2021.05.04. 12:05:18

@kewcheg:
Van egy szintén kamugyanús sztori, mely szerint Görögországban forgatták a tengerparti jelenetet.
A sztori úgy szól, hogy meghatározott napra mentek oda forgatni, és az öbölben ott horgonyzott a görög hadsereg modern hajója (más verzióban az egész flotta). Vártak, vártak, de az utolsó előtti napon csak szóltak a görögöknek, hogy hát filmet forgatnak, nem lehetne-e hogy arrébbmennek. Kérdezték, hogy milyen filmet forgatnak? Hát egy törökök elleni háborúról szóló filmet. Ja, akkor azonnal horgonyt fel, arrébbmentek.

Nekem amúgy az az egyik kedvenc részem, felbérelnek egy nincstelent hogy játssza el a magyar legényt valami tárgyaláson, és a megjelenő török leszúrja ezt az embert, és a magyar csajok elkezdenek jajveszékelni, hogy megölték Gergelyt. Erre előugrik Gergely, hogy nem halt meg, csak egy nincstelen volt aki meghalt két piaszterért, és jót röhögnek az egészen. Ez úgy WTF? 1:02-nél van amúgy

Lobo Marunga 2021.05.06. 16:57:23

@horrorpornó bábszínház: Ez nem így van. Maga a város is fallal volt körülvéve, ennek a falnak is megvan néhány maradványa. Ha régi metszetek nem ábrázolnák, még akkor is látszik akár ebből is, hogy a város ott volt a vár tövében. A mai Dobó téren, ami szintén elég közel van, középkori házak maradványait is feltárták. Nem a város közepén volt a vár, de egységet alkotott a várossal, mindenképpen látszania kellene, ezzel szemben az látszik nagyon is hangsúlyosan, hogy a semmi közepén van a vár. Ha pedig félretesszük a történelmet, és csak a regényt nézzük, akkor pláne látszania kéne. Egyes összecsapások kifejezetten a városban történnek.
A modern, régészeti kutatások alapján készült rekonstrukciók is a várossal a tövében ábrázolják a várat.

Lobo Marunga 2021.05.08. 08:44:58

@horrorpornó bábszínház: Ja és még egy: "A várakat nagyon ritkán (vagy inkább soha) nem építették a település közvetlen közelébe, a központjába meg pláne nem" Hát... Győr, Veszprém, Mosonmagyaróvár, Esztergom, Buda, Szolnok, Kőszeg... Csak a teljesség igénye nélkül egy sor olyan vár, ami már a török időkben is a városban vagy közvetlenül mellette volt. Szóval de, nagyon is építettek a városba vagy amellé várat, sőt, éppen ez volt a jellemző.

inebhedj - szerintem 2022.04.27. 16:45:43

@Lobo Marunga:

+1

Annyira, hogy eleve a "város" (váras) elnevezés eredendően - nomen est omen - azokat a településeket illette, amelyeknek volt vára (fal vette őket körül).
süti beállítások módosítása