Melyik magyar rajzfilmeket készítette pár hatéves gyerek, egy villamosmérnök vagy éppen a Csillagok háborúja dizájnere?

A hatvanas évek végétől a Pannónia rajzfilmstúdió egy nemzetközi szinten is ütőképes rajzfilm „álomgyárrá” fejlődött. Ebben az időszakban a világ öt legjelentősebb animációs fellegvára közé számított a magyar stúdió. A siker sok tényezőn múlott, ám az egyik legfontosabb, hogy akkoriban a legvadabb ötletekre sem mondtak nemet. Cikkünkben két sci-fi sorozat és egy egészestés rajzfilm kapcsán gyűjtöttünk össze néhány érdekességet, amit még a legfelkészültebbek sem biztos, hogy tudnak!

• Sokunk kedvence volt a talpraesett robot, Mikrobi kalandjait bemutató rajzfilmsorozat. Arra talán már kevesen emlékeznek, hogy az animációs változat egy rádiójáték nyomán készült, mely addigra már négy évadot (Mikrobi és a holnaplátók, Mikrobi a robotidomár, Mikrobi szárnyra kél, Mikrobi, mint diplomata) élt meg. A filmsorozat első epizódját 1975 februárjában mutatták be, de a rádiójáték még két további évig futott párhuzamosan a rajzfilmmel.
• Mikrobi nem csak a témáját, hanem a kivitelezését tekintve is „űrtechnikát” képviselt hiszen ez volt az első rajzfilm, ami teljes egészében rajzgéppel készült (a Mézga család egyik epizódjában már volt egy ilyen jelenet korábban). Az epizódok elején látható űrhajóleszállást 200 rajzból illesztették össze, ami egy grafikusnak korábban 200 munkaórába került volna. A gép ugyanezt 8 óra alatt kivitelezte! Ráadásul ezt egy időben 25 különböző módon mozgó modellel is meg tudta volna rajzolni.
• A rajzgép használatát Kassai Árpád villamosmérnök találta ki, aki gyerekkora óta rajongott a rajzolásért. A gépet eredetileg az építészetben használták, ahol az épületek körbejárható, 3d rajzait készítették el vele, valamint grafikonokhoz, műszaki rajzokhoz használták. Az EKG-ra emlékeztető masina új felhasználásáról Kassai doktori disszertációt írt „Négydimenziós animációs optikai számítógép-display program” címmel. Mi az igazi sci-fi, ha nem ez?

• Szintén sokan kedveltük az Egér a Marson sorozatot, mely ugyancsak érdekes módon szültetett. A müncheni Televíziós Programszolgáltató Iroda különleges ötlete volt, hogy készítsenek gyerekek rajzfilmet gyerekeknek.

• A programban öt ország (hazánk mellett Ausztria, Jugoszlávia, NSZK és Svájc) gyermekei vettek részt. A 236, 6-11 éves pályázónak először levetítettek egy rövid rajzolt bevezetőt, melyben egy egérke véletlenül egy űrhajóba kerülve a Marsra keveredik. Ezután megkérték őket, hogy írják meg a folytatást, vagyis mit csinál egy egér a Marson?
• Az elkészült 26 részes sorozat a 26 legjobb ötletet valósította meg, így valóban gyerekek írták az egészet!
• A rajzfilmek kivitelezését fele-fele arányban egy Jugoszláv stúdióra és a Pannóniára bízta a német ötletgazda. Az első 13 epizód így teljesen magyar, míg a második 13 a jugoszláv csapat munkája volt.
• A korabeli sajtó nem fogadta túl jól a mesefolyamot, ugyanis gügyesége miatt károsnak ítélték meg a gyerekek szellemi fejlődése szempontjából.

• Megszámlálhatatlan díjat sepert be és rengeteg országban vetítették a francia-magyar koprodukcióban készült, egészestés „Az idő urai” című sci-fi rajzfilmet.

• A film egy francia novella alapján készült, teljes egészében Magyarországon. A rendező eredetileg René Laloux volt, ám a munka dandárját inkább Hernádi Tibor végezte itthon.
• A film rajzanyagát Moebiusnak, a korszakos karikaturista-zseninek tulajdonítják, ám ő csak egy kiforratlan nyersanyagot készített, melyet a Pannóniások egészítettek ki és véglegesítettek. Sőt volt olyan figura, amit teljes egészében ők találtak ki a filmben. Az viszont kétségtelen, hogy a forgatókönyvet a két francia szakember írta meg.
• A film bemutatásának időszakában Moebius olyan filmeken dolgozott, mint a Csillagok háborúja és a TRON. Ezek után nem meglepő, hogy a kritikusok szerint helyenként gyanúsan emlékeztetett George Lucas sci-fijére. (Én egyébként nem véltem felfedezni hasonlóságot, de erről írjátok meg ti is a véleményeteket kommentben!).
• Az idő urait Franciaországban két évvel a magyar premier előtt, 1982-ben mutatták be. A díszbemutatóra hivatalos volt Hernádi Tibor is, aki döbbenten tapasztalta, hogy a magyar munkáról és szakemberekről egyetlen szót sem ejtettek. A filmet teljesen francia alkotásként vezették be. Később a helyi újságírók is hasonlóan döbbentek voltak, amikor Hernádi feltárta nekik a magyar szálat...
• A film itthon akkora visszhangot keltett, hogy még egy fizikus, Marx György is véleményt alkotott róla. Ő úgy gondolta, hogy még az időutazás sem teszi lehetővé, hogy valaki találkozzon saját magával...
• A kritikusok ezt a filmet sem fogadták kitörő örömmel. Valójában érthetetlen zagyvaságnak nevezték az alkotást, aminek csúnyán összecsapták a végét. Ráadásul szerintük a gyerekek az egész időutazósdiból nem is érthettek meg semmit (erről mit gondoltok? Ti értettétek?). Azt akkoriban fel sem vetette senki, hogy miként kerül főműsoridőben a TV-be és korhatár nélkül a mozikba egy „gyerekfilm” amiben agyszívó bogarak és gyilkos folyondárok is szerepelnek...   

Ha idén karácsonyra olyan ajándékot keres, aminek valóban örülni fog egy retrórajongó, akkor tekintse meg a Tó-retró 2022-es falinaptárait!