Legendák övezik a világháború alatt egyedülállóan épen maradt magyar főúri könyvtár, a keszthelyi Helikon megmentését.

Fotó: Fortepan/ Budapest Főváros Levéltára/ Klösz György

Magyarország egyetlen épen maradt főúri könyvtárának története 1745-ben kezdődött Festetics Kristóffal, aki eldöntötte, hogy könyv gyűjteményt létesít Keszthelyen. A családi vagyon megalapozója és gyarapítója két szoba falba épített szekrényeiben helyeztette el az értékes kódexeket. Később a titokzatos szabadkőműves Festetics György bővítette a könyvtárat, mert ezeket a könyveket szánta az általa alapított Georgikon tanintézmény diákjainak és tudós tanárainak. A Helikon név is őt idézi, ugyanis a szabadkőműves páholyban hazsnált neve Bruder Heliconus volt. El is kezdődött a kastélyban a könyvtárszoba kialakítása egy bécsi akadémiai tanár, a királyi udvar kedvenc építésze és a keszthelyi Krebl János asztalosmester közreműködésével. A ma is eredeti állapotában megcsodálható fapolcokon több ezer könyv és kódex került, közöttük érdekes levelezések. A dokumentumtár a XX. század közepére mintegy 50.000 darabosra hízott. Ma is olyan értékes kincseket tartalmaz, mint a Rákócziak és Zrínyiek eredeti levelei, egy igazi Napóleon levél, valamint az első magyar nyelvű újtestamentum 1541-es kiadása. De vajon, hogy úszhatta meg a könyvtár és értékes könyvei a II. Világháborút, amikor a legtöbb arisztokrata kincsnek lába kélt?

Kétségtelen tény, hogy a II. Világháborúban a frontvonalon elhelyezkedő főúri kastélyok és azok berendezése vagy a németek vagy a szovjetek birtokába került, ha pedig a harcoló csapatok elkerülték, akkor az adott környék lakói csaptak le az őrizetlenül hagyott prédára. Keszthelyen szerencsére máshogy alakult a történelem, a könyvtár megmeneküléséről pedig többféle legenda kering a helyiek között. Bár a kastély utolsó lakói III. Festetics György özvegye és tíz esztendős fia Svájcba menekült 1944 szeptember elején, a könyvtár és a család kincsei Keszthelyen maradtak.

A kastély az 1940-es években

Fotó: Fortepan/ Ormos Imre Alapítvány

Rábízták azokat hűséges személyzetükre, közöttük Klempa Sándor Károlyra, aki nemcsak premontrendi pap és gimnáziumi tanár volt, de a keszthelyi gimnázium zenekarának a vezetője és a Festetics könyv- és levéltár igazgatója egyben. Ő mentette meg állítólag a könyvtár anyagát a harcok alatt a fosztogatóktól. Klempa Sándornak az orosz csapatok átvonulásakor ugyanis sikerült rábeszélnie az egyik magas rangú szovjet-ukrán tisztet, hogy falaztassa le a kastélymúzeum bejáratát. A szovjet parancsnok pedig nem várt sokáig, és a földszinti feljárókat, illetve az emeleti kijárókat is egy az egyben befalaztatta. Erre 1945. március 30-a után közvetlenül sor került, így a kastély bokharai szőnyegeit szétszabdaló fosztogatók a könyvtár kincseire már nem tehették rá a kezüket.

Jöhet pár érdekes sztori és rejtély a Balatonról is? Olvasson bele a Tó-retró blog szerzőjének új könyvébe! Minden, amit nem tudott a magyar tengerről, de nem volt kitől megkérdezni. Lebilincselő olvasmány… Részletek, megrendelés  

Az ötvenes években azonban a helyi sajtó már inkább arról regélt, hogy nem a premontei tanár mentette meg a könyveket, hanem a pártszervezet. A szocializmus dicsőségének jelét vélték felfedezni abban is, hogy a könyvtár helyiségébe a háború alatt beeső gránát is csak a középen lévő íróasztalt és az ott elhelyezett Festetics Tasziló szobrot tette tönkre, a könyvek 99%-ban nem esett kár. Még a sors is megkímélte a csodás gyűjteményt a szocialista utókor számára. Más mesék szerint a Keszthely közelében harcoló szovjet alakulat parancsnoka, egy fiatal főhadnagy az akkor 22 éves Mikor Vándor Lajostól hallott aelőször  keszthelyi kastélyról és annak könyvtári kincseiről. Lajos ugyanis a helyi gimnázium diákjaként jól ismerte a helyet, így fel tudta hívni a figyelmet az értékek megóvására. A szerencse is kedvezett neki, mivel pont egy igazi könyvrajongónak, egy tanárnak készülő tisztnek mesélt a könyvtárról. Máig nem tudni biztosan, hogy végül kinek köszönhető a könyvek megmenekülése, egy biztos, hogy Magyarország egyetlen épen maradt főúri könyvtára 1948-ban állami tulajdonba, illetve az Országos Széchényi Könyvtár kezelésébe került, ekkor kapta a Festetics I. György által szervezett írótalálkozók emlékére a Helikon nevet.