A római türannoszok gyenge kezdők a Marxizmus árnyékában feltűnt évtizedekig uralkodó, vérgőzös figurák mellett.
Az teljesen nyilvánvaló, hogy diktátornak lenni jóval hosszabb ideig tartó elfoglaltság, mint a demokratikusan választott vezetők 4 vagy 5 éves ciklusai. Nem volt ez másként a kommunista rendszerek fénykorában sem, amikor a Szovjetunió gazdasági és katonai támogatása sok ország vezetőjét betonozta be hosszú évtizedekre a hatalomba. Cikkünkben a tíz legtovább uralkodó kommunista diktátort gyűjtöttük össze, mindegyikükről néhány érdekességet is megemlítve. Ahhoz, hogy valaki ehhez a keménymaghoz tartozhasson, legalább 2 évtizednyi regnálás szükségeltetett, így a legendás papucsoknak nevet adó, NDK államfő, Erich Honecker, a csehszlovák Gustáv Husák vagy a különös kegyetlenségéről híres Pol Pot a maguk 18-18 évével már le is maradtak a TOP 10-ről. Lássuk hát, hogy kik hagyták a kommunizmus történelem könyvében – és az elnyomott emberek emlékeiben – a legmélyebb nyomokat.
9-10. hely (megosztva) Ho Si Minh és Nicolae Ceausescu. 24-24 év
A lista legalsó régiójában azonnal két igazán különleges vezető. Ho Si Minh talán az egyetlen a kommunista diktátorok közül, akit még a „nyugati” országok sem ítéltek el egyértelműen. Mint a Vietnamot felszabadító forradalmárt megsüvegelik teljesítményét, bár az ország egyesítésére tett megmozdulásai árnyalják a képet. Ennek ellenére ő volt az egyetlen kommunista vezető, aki 3 alkalommal szerepelt a Times magazin címlapján, mint az év embere. Egészen más szempontból különleges Nicolae Ceausescu román diktátor, aki sokban emlékezetetett az őrült római császárokra.
Ho Si Minh (balra) és Ceausescu
Az egyik legnagyobb európai ország lángelméje csak 4 osztályt tudott befejezni az iskolában. Ennek ellenére magának és feleségének is 8-8 diplomát adatott a különböző egyetemek nevében. Bár az államadósság kifizetése szép tervnek tűnhet, erre való törekvésével közel éhhalálba üldözte a népét (miközben neki vagy tucatnyi palota és töméntelen mennyiségű luxustárgy csurrant-cseppent). A sors fura fintora, hogy az adósságot végül valóban kifizette, igaz csak néhány hónappal az ellene indult forradalom előtt. Legfontosabb öröksége a bukaresti Elnöki Palota, mely az amerikai Pentagon után a világ második legnagyobb középülete. Sajnos népe ezt sem értékelte, hiszen 1989-ben rögtönítélő bíróság elé állították, és feleségével együtt kivégezték. Éppen karácsony szenteste...
7-8. hely (megosztva) Ma Ce-tung (Mao Zedong) és Joszif Vasszarionovics Sztálin. 31-31 év
Két világhatalom vezetője, akikben sok volt a hasonlóság, meglepő tény, hogy noha teljesen más korszakban voltak hatalmon, mégis pontosan megegyező számú év jutott nekik. Szintén hasonló módon nem bántak csínján az emberélettel. Sztálinnak tulajdonítják a mondást, miszerint „Egy haláleset tragédia, egymillió statisztika”. Jól jellemezte uralkodását ez a szállóige, hiszen 20 millió civil áldozatot jegyeztek fel a neve mellett (és még ugyanennyi embert, aki a II. világháború alatt halt meg az irányítása alatt), amíg a Szovjetunió vezetője volt. Az említett mondás azonban biztosan nem az övé. Azt Erich Maria Remarque nevű német író közölte, aki szinte biztosan soha nem találkozott Sztálinnal. Bár nem menti fel, de az orosz vezető atherosclerosis nevű agyi betegségben szenvedett. Valószínűleg ez az állapot volt részben felelős a paranoiáért és a rosszindulatért, amely hírhedtté és kegyetlenné tette. Mao azonban rajta is lazán túltett.
Sztálin (balra) és Mao Ce-tung
A kínai vezető (a Nagy Kormányos) a politikai ellenségek üldözésétől a nagy kínai éhínséget okozó mezőgazdasági forradalmáig – 40-70 millió ember halálát okozta, ami az egyetlen ember által okozott legtöbb haláleset a történelemben. Személyiségét jól jellemzi, hogy egész életében nem mosott fogat (zöld teával öblögetett néha) és fürdés helyett csupán úszott egyet naponta. Úgy vélte, hogy ilyeneket a tigris sem tenne soha... Személyi kultusza olyan erős, hogy a pekingi Teinanmen téren halála után közel ötven évvel is látható óriási portréja. Ráadásul ezt a képet minden évben újrafestik, éppen egy évvel idősebbre alakítva a nagy vezért.
- hely Kádár János 32 év:
Számunkra ő a legismertebb név és több könyv íródott már róla, mint ahány évig hatalmon volt. A nevéhez kötődik a gulyáskommunizmus és a legvidámabb barakk létrehozása. Különlegessége volt, hogy szemben a kommunista vezetők túlnyomó többségével, ő maga mondott le a hatalomról.
- hely Todor Zsivkov 33 év:
Bulgária kommunista vezetője imádta a drága luxusautókat (miközben a népe közel sem élt nagylábon). Úgy gondolta, hogy a külföldi diplomaták éppen az autók alapján döntik el, hogy egy ország gazdag vagy szegény.
Kedvenc autója egy olyan Mercedes Pullman Landaulet volt, melyből összesen 59 készült, és ebből csak 26 olyan, amilyen Zsivkovnak is volt. Ez a gépkocsi egyébként a mai napig is Bulgária legértékesebb autója. Őt – az ország katasztrofális helyzete miatt 1989-ben kizárták a kommunista pártból, majd le is tartóztatták. Halála 1998-ban következett be, tüdőelégtelenség miatt.
- hely Josip Broz „Tito” 35 év:
A Tito „művésznevet” a kommunista ellenállásban felvett diktátor egy teljesen egyedi szocializmust alakított ki országában és lévén Jugoszlávia hadserege igen jelentősnek számított, még Sztálin sem lépett fel komolyabban ez ellen.
Nagyzási hóbortért ő sem ment a szomszédba, amit ma is bárki megállapíthat, aki ellátogat volt álomszigetére, a horvátországi Brijunira. Különvonalas kommunizmusának köszönhető, hogy Magyarországra olyan kevés Jugoszláv Zastava/Yugo autó érkezett, hiszen azokat csak dollárért volt hajlandó eladni, amiből a keleti-blokkban igen kevés ált rendelkezésre.
- hely Enver Hodzsa (Hoxha) 44 év:
Az első dobogósunk újra csak egy igen különc figura. Albánia vezetője igen kiállhatatlan ember hírében állt, így nem csak a nyugattal, de a kommunista országokkal is megszakította kapcsolatát.
Ezzel létrehozott egy olyan kommunista országot, melyet még a Szovjetunió vagy Kína sem támogatott. Védőművek gyanánt annyi bunkert építtetett (összesen 7500 db), hogy ma nincs az országnak olyan része, ahol 1 km-en belül ne találnánk legalább 5-öt(!).
- hely Kim Ir Szen 45 év:
Egy igen különös ágát találta fel a kommunizmusnak (dzsucse), mely az istencsászár hitre is emlékeztet. Ennek az eszmerendszernek köszönhető, hogy Észak-Koreában csak a Kim dinasztia leszármazottja lehet vezető.
A személyi kultusz része, hogy születésnapja (1912 április 15.) ma az ország hivatalos időszámításának kezdete. A „Pártunk és népünk Nagy Vezére (Atyai Vezére), Kim Ir Szen elvtárs” megszólítású diktátor már 14 évvel halála előtt 1980-ban megnevezte utódjául fiát, Kim Dzsongilt.
Aranyérem Fidel Castro 49 év:
Az ember, aki elől el kellett rejteni a ping-pong asztalokat, mert különben nem lehetett tárgyalni vele és, aki a Batista rendszer pazarlása elleni lázadásként elrabolt egy Forma-1-es világbajnokot.
Bár Castro jogi diplomája megszerzése után megpróbált hivatalos úton Kuba elnöke lenni, az 1950-es választásokat már nem tartották meg. Ekkor ugyanis katonai puccsal Fulgencio Batista ragadta magához a hatalmat. Fidel úgy döntött, hogy maga is hasonló módon jár el és nyolc év forradalmárkodás után 1959 január 1-én a csúcsra ért. Ez a lépés a kubai népnek komoly szenvedést hozott, amihez már a beszédei is elegendőek lettek volna. Az állami televízió egyetlen csatornája által élőben közvetített szófutamok közül a leghosszabb összesen több, mint 7 órás volt(!). Castro uralkodásának végül egészségi állapota vetett véget, ám az alatt így is 9 amerikai elnök váltotta egymást.
További érdekességekért, nettó-retró életérzésért tekintse meg Facebook oldalunkat!
