Vajon kalózók, törökök vagy acsarkodó földesurak használták eredetileg az 1928-ban felszínre került hajóágyút?

Évekkel előzte meg a hivatalos elsőt a balatoni hajó, ám a keresésére létrehozott alapítvány sem találta a roncsait.

Forró vízben fürödni egy átlátszó medencében, a Balaton közepén, hegyszigeteket csodálva, azért elég menő lett volna.

Lidércfényt árasztó kecskenyájak, tűzszemű ökrök és egymást aprító óriások alakították a tó sorsát a mítoszok szerint.

Egy 60-as évekbeli terv két Velencei-tónyi földet mozgatott volna 7 év alatt, hogy Tapolcának is saját strandja lehessen.

Vérző végtagok és félresiklott biológiai kísérletekről szóló szóbeszéd övezte a vándorkagylók megjelenését a Balatonban.

A „magyar Atlantisz” biztosan létezett a középkorban, de senki sem tudja, hogy pontosan melyik balatoni szigeten.

A Pogány Madonnából ismert diszkóhajó valójában egy veszprémi ötlet koppintása, mely két évvel korábban született.  

Sok dologgal csaltak a Balatonnál, de leggyakrabban mégis a vendéglátóhelyek kategóriáival. De vajon miért és hogyan?

Vajon csak a fantázia szülte Ötvös Csöpi német repülőroncsát, vagy hevernek még ilyenek a vízben, akár ma is?