Így vált közvagyonná sok főúri kastély és ingatlan a magyar tenger partján, avagy a kastélyállamosítás nagy sztorijai a Balaton északi partjáról.

Néhány hónap alatt felépített szállodák és éttermek hozták a megváltást a hatvanas évek végén a kapacitáshiányra. Ráadásul ezek nagy része még ma is működik!

Volt az érdi emelkedő réme és papírjaguár, mégis egy nemzedék legszebb élményei kapcsolódnak hozzá. Milyen érzés volt akkoriban Trabantot vezetni?

Honnan származtak az „okosba” megvett benzinadagok és miért ment jobban az autó az osztrák benzintől? Olyan trükköket mutatunk, hogy garantáltan fennakad a szeme!

Műanyag tejtartó, tantusz és centri – csak néhány olyan tárgy, ami nem hiányozhatott egyetlen szocialista magyar otthonból vagy balatoni nyaralóból sem. Hétköznapi holmik, amelyek mára kikoptak a köztudatból. Ha ma mutatjuk meg ezeket egy tinédzsernek, alapesetben fogalma sincs, hogy mire használhattuk őket.

Szépítőszereket kotyvasztó kozmetikusok, penészes krémek és ajaksértő rúzsok uralták a szocialista szépségpiacot. De vajon akkor mitől voltak olyan szépek a lányok asszonyok a Balaton-parton?

Nem tudtuk, hogy a majmocska eredetileg népnevelő eszköz és mesefigura, mégis imádtuk. De mi volt az a nyúlcsicsi?

Lefolyó- és vizesblokk nélküli éttermek, kempingek az északi parton és falból folyó víz a gyárépületekben. A szocialista építkezések gyöngyszemei.

Műsorvezető recepciós, tejfeles szájú igazgató és szintenként eltérő berendezés a hotelben, mely közel egy évig tartotta a balatoni rekordokat.

Csalt akkor mindenki, a vendéglátósok, a boltosok, sőt még a gyárak is. Vizezés, újrahasznosítás és trükkös mérések a Kádár-korszakból.